Az MNB adósságfék szabálya, amely 2015-ben lépett életbe, korlátozza az új hitelek törlesztését a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóval (JTM) és a hitelfedezeti mutatóval (HFM). A törlesztőrészletek változhatnak, és fontos megismerni a kamatlábat és a szerződés felmondásának lehetőségeit. Deviza alapú hitel esetén az árfolyamváltozások is befolyásolják a törlesztőrészleteket. Fontos figyelembe venni a hosszú távú megfizethetőséget és a váratlan jövedelemcsökkenés esetén hitelezővel történő egyeztetést. A MNB-hez és a PBT-hez fordulhat panasz esetén.
| Összetevő | Leírás |
| Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató | Az új hitelek maximális törlesztési terhét a hitelfelvevő rendszeres jövedelmének egy bizonyos százalékára korlátozza (JTM). |
| Hitelfedezeti mutató | A fedezett hitelek (pl. jelzáloghitelek, autóhitelek) esetében a felvehető összeg a fedezet értékének arányában korlátozott (HFM). |
| Törlesztőrészletek | A törlesztési ráta változhat a hitel futamideje alatt, és az emelkedhet a kamatláb változása miatt. A fix kamatozású és változó kamatozású hitelek más módon változhatnak. |
| Hosszú távú megfizethetőség | Fontos mérlegelni a hitel hosszú távú megfizethetőségét, figyelembe véve a rendelkezésre álló jövedelmet és a hosszabb távú kiadásokat. |
| MNB, PBT | Az MNB-hez vagy a PBT-hez fordulhat panasz esetén, amennyiben a vitát nem sikerült rendezni a pénzügyi szolgáltatóval, vagy ha a szolgáltató nem teljesítette a vonatkozó jogszabályi követelményeket. |
Forrás: creditline.hu
Az MNB adósságfék szabálya
2015. január 1-jétől lépett életbe az úgynevezett adósságfék-szabály, amely lényegében két összetevőből áll: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) az új hitelek maximális törlesztési terhét az ügyfél rendszeres jövedelmének egy bizonyos százalékára korlátozza, ezáltal csökkentve az eladósodottságot. A fedezett hitelek (pl. jelzáloghitelek, autóhitelek) esetében a felvehető összeg a fedezet értékének arányában korlátozott (hitelfedezeti mutató – HFM).
Amikor a JTM arány alkalmazandó
Bizonyos törvényi kivételektől eltekintve a hitelezőknek minden egyes hitel esetében ellenőrizniük kell a JTM-korlát betartását. Ennek az arányszámnak az új hitelek terhe mellett figyelembe kell vennie az ügyfél meglévő hiteleinek törlesztési terheit is, és csak igazolt, törvényes nettó jövedelmet vehet figyelembe rendelkezésre álló jövedelemként, például fizetést, nyugdíjat vagy családi pótlékot.
A törlesztőrészletek emelkedhetnek?
A hitelfelvevőnek a hitel futamideje alatt meghatározott idő alatt (általában havonta) kell visszafizetnie a kölcsönt és annak kamatait a hitelezőnek. A törlesztési ráta a hitel folyósítása után változhat. A fix kamatozású hitelek esetében az ügylet kamatlába a fix kamatperiódus alatt lényegében változatlan marad, függetlenül attól, hogy a piaci kamatlábak emelkednek vagy csökkennek-e az adott időszakban. Változó kamatozású hitelek esetében a kamatláb a futamidő alatt változhat. Mielőtt ilyen kölcsönt vesz fel, gondosan át kell néznie a kölcsön feltételeit, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen alapon számítják ki a kamatlábat, és az milyen gyakran változik.
Ha a kamatláb emelkedik, akkor a hiteltörlesztés is emelkedni fog. Minél hosszabb a hitel futamideje, annál valószínűbb, hogy a törlesztőrészletek kamatlába a hitel futamideje alatt emelkedni fog. Minél nagyobb a hitelösszeg, annál nagyobb a törlesztőrészlet változása a kamatláb azonos mértékű változása esetén. Egyes konstrukciókban a törlesztőrészlet növekedése helyett a törlesztési futamidő és a törlesztési kötelezettség nő. A pénzügyi intézménynek egyértelműen meg kell határoznia a kölcsön- vagy lízingszerződésre vonatkozó kamat-, díj- és egyéb fizetési kötelezettségeket vagy feltételeket, a késedelmes teljesítés jogi következményeit, a szerződés szerinti további kötelezettségek teljesítésének módját, valamint a szerződésben és az általános szerződési feltételekben vagy az általános szerződési feltételekben egyértelműen meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek az ilyen kötelezettségek teljesítése következtében a kamatok, díjak vagy költségek egyoldalú módosítására adnak okot.
Ha a hitelező csökkentett időszakra alacsonyabb kamatot és díjakat számít fel, vagy a tőketörlesztés késleltetett kezdetét biztosítja, a hitelezőnek a szerződés megkötésekor meg kell állapodnia a csökkentett időszak lejárta után fizetendő törlesztőrészletek összegéről. Jelzáloghitel-szerződések esetében a pénzintézetek nem csökkenthetik a kamatlábat korlátozott időtartamra.
Hogyan vonatkozik ez a devizahitelekre és a devizahitelekre?
Először is meg kell különböztetni a devizahitel és a deviza alapú hitel fogalmát.
- Devizahitel: a forinttól eltérő devizában folyósított hitel.
- Deviza alapú hitel: devizában nyilvántartott és forintban folyósított hitel.
A devizahitelek esetében csak a deviza kamatszintjének változása befolyásolhatja jelentősen a törlesztőrészletet, míg a deviza alapú hitelek esetében a deviza kamatszintjének változása mellett a forint dollárral szembeni árfolyama is jelentős hatással lehet. Ha az árfolyam változik, akkor a törlesztőrészlet is ennek megfelelően változik.
Ha például a forint árfolyama 5 százalékkal csökken, és minden más tényező, például a kamatok és díjak változatlanok maradnak, akkor a törlesztőrészlet 5 százalékkal nő. A hitelfelvétel előtt érdemes alaposan elolvasni a hitel feltételeit, és különös figyelmet fordítani arra, hogy milyen egyéb törlesztési kötelezettségei lehetnek a hitelhez kapcsolódóan, változó kamatozású hitelek esetén hogyan történik a kamatszámítás, és milyen változások lehetségesek.
Forrás: Pixabay
A hitel hosszú távú megfizethetősége
Annak meghatározásához, hogy mennyi kölcsönt engedhet meg magának, először is figyelembe kell vennie a hosszú távon rendelkezésre álló jövedelmét. Számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni annak megállapításához, hogy hosszú távon valóban megengedheti-e magának a hitel visszafizetését (családja jövedelmének mekkora részét fordíthatja a hitel visszafizetésére, mennyi ideig számíthat az egyes jövedelmekre, a hitelezők ellenőrzik-e a jövedelemforrásait, megnő-e a törlesztőrészlete, ha egynél több hitellel rendelkezik, a hitelből vásárolt termékekkel kapcsolatos folyamatos költségek, ingatlanadó, biztosítás és egyéb kiadások. és egyéb kiadások, valamint az, hogy képes lesz-e visszafizetni a hitelt, ha váratlan kiadások merülnek fel).
Ha az adós késlekedik a törlesztéssel, a hitelező felmondhatja a szerződést, és a keletkezett tartozás egyösszegű visszafizetését követelheti. Ebben az esetben a kölcsön összegét, valamint a szerződésben meghatározott kamatokat, késedelmi díjakat és egyéb díjakat kell visszafizetni. A szerződés felmondását követően a hitelező különböző módon érvényesítheti követeléseit. Az adós elveszítheti a kölcsönt biztosító vagyontárgyat, lakóingatlan esetén pedig a lakása is veszélybe kerülhet.
Az ingó vagy ingatlanvásárlásra felvett hitelek, például jelzáloghitel vagy autóhitel esetén az vagyontárgy eladása után fennmaradhat a fennmaradó tartozás. Ha az vagyontárgy értékesítése nem fedezi a kölcsöntartozás összegét és az egyéb kapcsolódó költségeket és díjakat, az adóalanynak további befizetéseket kell teljesítenie. Ne feledje azt sem, hogy a késedelmes fizetésekkel és az adósságbehajtással kapcsolatos (gyakran jelentős) költségeket az adós viseli.
Ne feledje! A hitel nemfizetése esetére érdemes biztosítást kötni. Erről bővebb információt a kölcsönt nyújtó pénzintézetnél kaphat. Ha az adósnak a mindenkori minimálbért meghaladó, 90 napot meghaladó lejárt tartozása van, ezt a tényt a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) rögzítik. A KHR-t korábban BAR-listaként ismerték. Ha ez a tartozás miatt bekerült a rendszerbe, az megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a jövőben a hitelfelvételt; a KHR-ben rögzített adatokat hitelezőitől vagy a KHR-t kezelő pénzügyi társaságtól (BISZ) kérheti.
Mi a teendő, ha csökken a jövedelme
Minden óvintézkedés ellenére előfordulhat, hogy a korábban kiszámított jövedelme csökken. Ilyen esetben a legjobb, ha gyorsan cselekszik, és nem halogatja a probléma kezelését későbbre. Számos oka lehet annak, hogy a hiteltörlesztéshez rendelkezésre álló jövedelem csökkenhet. Ha az adós vagy a családtagok jövedelme csökken, valamelyik családtag elveszíti állását, vagy váratlan kiadások merülnek fel, a hitel visszafizetése sokkal nehezebbé válhat.
Célszerű olyan rendelkezéseket hozni, hogy a hitel visszafizetését hosszabb, például 6-12 hónapos időszak alatt is folytatni lehessen. Ez alatt az idő alatt találhat új állást, újratárgyalhatja a feltételeket a hitelezővel, vagy növelheti a törlesztőrészleteket a pénzügyi piac átmeneti kedvezőtlen változásai miatt. Ha nehézségek merülnek fel, a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot hitelezőjével az átütemezés lehetőségének megvitatása érdekében.
Ne feledje, hogy egy meglévő hitel kiváltására új hitelt felvenni könnyen adósságspirálhoz vezethet, mivel újabb pénzügyi terhet vesz magára.
Ne feledje! Mielőtt hitelt vesz fel, gondosan gondolja át, hogy jövedelméből mennyit tud visszafizetni, és hogy vannak-e tartalékai, amelyekre számíthat előre nem látható körülmények vagy jövedelemcsökkenés esetén. Tegyen meg mindent, hogy ne adósodjon el:
- Kérjen hitelajánlatot több pénzintézettől.
- Kérjen részletes tájékoztatást magyarázatokkal együtt.
- Olvassa el az összes kapott dokumentumot.
- Hasonlítsa össze a több szolgáltatótól kapott hitelajánlatokat.
- Ellenőrizze a piaci szereplőket.
- Rendelkezzen elegendő személyes pénzeszközzel.
- Vegye figyelembe a háztartás hosszú távú kiadásait.
- Tervezze meg az egyéb járulékos kiadásokat.
- Értse meg a szerződés felmondásának lehetőségeit és következményeit.
Hitel? Kérdések!
Nyugodtan tegyen fel kérdéseket az ügyintézőnek. A hitelkérelem benyújtásakor a legfontosabb, hogy minden információval rendelkezzen, ami a megalapozott döntéshez szükséges.
Mindig egyeztessen a hitelezővel, hogy olyan megoldást találjon, amely mindkét félnek megfelel. Ne feledje! A hitelezők számára fontos, hogy Ön valóban fizetőképes legyen, ezért a megegyezés elérése számukra is prioritást élvez.
Ha vitája van egy hitelezővel egy szerződés megkötése vagy végrehajtása miatt, igénybe veheti a Pénzügyi Békéltető Testületet, az ingyenes alternatív vitarendezési fórumot. A fogyasztó akkor vehet részt ebben az eljárásban, ha már kezdeményezett vitarendezést egy szolgáltatóval, de nem járt sikerrel, vagy ha nem kezdeményezett más közvetítői vagy polgári peres eljárást.
Kapcsolatfelvétel a Magyar Nemzeti Bankkal
A Magyar Nemzeti Bankkal a következő esetekben veheti fel a kapcsolatot
- ha Ön sikertelenül próbálta közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóval rendezni a vitát,
- ha úgy ítéli meg, hogy a hitelező nem tett eleget a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek,
- a szolgáltató nem válaszolt a panaszra a törvényes határidőn belül; vagy
- ha a válaszból kiderül, hogy egyéb jogellenes magatartásra kerülhetett sor.
