Az ember életének sajnos szükséges velejárója az elmúlás. Ezzel kapcsolatban fontos kérdés, hogy mi történik az örökhagyó vagyonával. Sokan úgy gondolják, hogy a vagyon megöröklésével pénzre, autóra, értékes tárgyakra, ingatlanra tehetnek szert. Abba viszont nem gondolnak bele, hogy az örökhagyó vagyonát képezi a hátrahagyott tartozás is. De kinek a kötelessége ezt a tartozást rendezni: az elhunyt családtagjainak vagy az örököseinek? Esetleg átvállalja azt a bank vagy az állam? Ha nem szeretnéd a Polgári Törvénykönyvet végiglapozni, akkor ezt az útmutatót most neked ajánljuk!
Hagyatéki tartozás –a sorrendre érdemes figyelni
Az örökhagyó tartozásai a hagyatéki tartozás kategóriájába tartoznak, amit a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályoz. A hagyatéki tartozás körébe sorolhatóak
- a temetés költségei,
- a hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei,
- az örökhagyó tartozásai,
- a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
- a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
A fenti felsorolással kapcsolatban fontos tudni, hogy a sorrendiség nem véletlen, a tartozások kielégítése ebben a sorrendben kell, hogy megtörténjen. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a felsorolásban nem szereplő tartozásfajták nem sorolhatóak a hagyatéki tartozások körébe.
Azzal valószínűleg sokan tisztában vannak, hogy az örökléssel a hagyaték, mint egész száll át az örökösökre. Azt már viszont csak kevesek tudják, hogy ez nemcsak az örökhagyó jogait, hanem kötelezettségeit is tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó azon tartozásai, amelyekért anyagilag felelősséggel tartozik, szintén az örökösre szállnak át. Ebben az esetben a jog nem veszi figyelembe, az öröklés törvényes vagy végintézkedés alapján történik.
Az egyik legfontosabb információ, amit viszont mindenkinek tudnia kell, hogy a tartozásokért csakis a megörökölt vagyon értékéig felelünk. Hiába több a tartozás, mint a vagyon, azt nem hajthatják be rajtunk. Az öröklésből tehát nem jöhetünk ki veszteséggel. A tartozásokkal abban az esetben egyáltalán nem kell foglalkoznunk, ha visszautasítottuk az örökséget.
Hogyan történik a hagyatéki tartozás rendezése?
A hagyatéki tartozás rendezése a fenti felsorolás sorrendjében történik. Először tehát a temetéssel összefüggő költségeket kell kifizetni, majd pedig a hagyatéki eljárás költségeit kell rendezni. Ezt követően jönnek csak az örökhagyó konkrét tartozásai. A sorban ezt követi a törvény által biztosított kötelesrész, illetve végezetül az örökhagyó által végintézkedésben előírt hagyományos és meghagyáson alapuló kötelezettség. De mit is jelent ez a sok jogi kifejezés? A későbbiekben ezzel is megismerkedünk.
Azt nem győzzük hangsúlyozni, hogy a hagyatéki tartozás teljesítési sorrendje kötött, attól nem térhetünk el. Ugyanakkor az adott csoporton belüli sorrend már nem kötött. Ez azért fontos, mert ha a hagyaték pozitív vagyonelemei (mint a pénz, ingóságok, ingatlan) nem fedezik az adott csoport költségeinek teljes összegét, akkor azon belül arányosan kell teljesíteni a kötelezettségeket.
Nézzük meg a hagyatéki tartozásokat részletesebben is!
A hagyatéki tartozás három csoportja ismert:
- az örökhagyót terhelő tartozások (3. pont, az ábrán zöld színnel jelezve),
- az örökhagyó halála folytán felmerülő tartozások (1-2. pont, az ábrán kék színnel jelezve) és
- az örököst terhelő tartozások (4-5. pont, az ábrán sárga színnel jelezve).
1. Temetési költségek
A temetési költségek kapcsán fontos tudni, hogy az csak abban az esetben lesz a hagyatéki tartozások része, ha az örökhagyó a temetéséről nem rendelkezett másképp. Amennyiben az elhunyt tartási vagy életjáradéki szerződés keretében, vagy végrendeletben meghagyást nem tett erre utalóan, akkor a temetési költségek a hagyatéki tartozást gyarapítják. Kinek kell gondoskodnia a temetésről? A 1999. évi XLIII. tv. 20.§ törvény a következő sorrendet határozza meg:
- aki a temetést szerződésben vállalta,
- akit az arra elhunyt végrendelete kötelez,
- végintézkedés hiányában az elhalálozás előtt az elhunyttal együtt élő házastársa vagy élettársa,
- az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklési rend szerint.
2. Hagyatéki költségek, hagyatéki eljárás költségei
Ebben a csoportban a hagyatéki költségeket és a hagyatéki eljárás költségeit külön kell választani. A hagyatéki költségek körébe sorolható minden olyan költség, ami a hagyaték megszerzésével, a hagyaték biztosításával kapcsolatos és a hagyaték kezelésével jár. A hagyatéki eljárás költségei pedig lényegében az illetékes közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás költségeit tartalmazzák.
3. Az örökhagyó tartozásai
Az örökhagyó tartozásai közé azok a költségek sorolhatóak, amelyek az örökhagyó személyével és vagyonával kapcsolatosak. Ilyen tartozásnak minősül például minden ápolásra és gyógykezelésre irányuló költség. A vagyonával kapcsolatos tartozások közé pedig minden olyan kötelezettség sorolandó, ami szerződésből vagy nem szerződésből ered.
Ezeket a tartozásokat és költségeket csakis abban az esetben kell figyelembe venni, ha még az örökhagyó életében keletkeztek és még az elhalálozáskor is fennálltak. Az viszont nem feltétel, hogy a követelések még az örökhagyó életében esedékesek legyenek.
4. Kötelesrészen alapuló kötelezettségek
Ha az öröklésben csak kötelesrészre vagyunk jogosultak, akkor az azt jelenti, hogy az örökhagyónak nem vagyunk egyetemes jogutódjai, azaz nem felelünk a hagyatéki tartozásokért. Ennek megfelelően a kötelesrészt az örökösöknek a hagyaték tiszta értékéből – vagyis a temetési, hagyatéki költségek és tartozások levonása után – kell kiadni.
5. Hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettség
A lista utolsó pontjaként a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettséget kell kielégíteni az örökösöknek. Előfordulhat, hogy az elhunyt rendelkezett arról, hogy a hagyatékban részesülő örököst hagyatéki tartozásként teljesítendő kötelezettség terheli. Ez mit is jelent? Azt jelenti, hogy a hagyatékban részesülő örökös, aki mellesleg az öröklésre jogosult, egy bizonyos összeget ki kell fizessen egy másik személynek. Ez az összeg az örökhagyó rendelkezése szerint hagyatéki tartozásként kerül meghatározásra.
Milyen felelőssége van az örökösnek?
Az örökösnek joga van a hagyaték tárgyait eladni, hasznosítani, de akár meg is semmisítheti azokat. Ugyanakkor ilyen esetben a tartozás rendezésébe saját vagyonát is be kell vonnia. Természetesen ez a felelősség kizárólag a hagyaték mértékéig terjed.
A főszabály szerint a hitelező a hagyatéki vagyontárgyból kaphat kielégítést. A hagyatéki tartozás fennállása esetén a hitelező a hagyatéki vagyontárgyak hasznaira is jogosult lesz. Abban az esetben, ha a hagyatéki vagyon például kamatot, bérbeadásból vagy bérletből származó bevételt termel, akkor az a tarozás rendezéséig a hitelezőt illeti meg.
Gyakran előfordul az is, hogy több örökös is van. Ekkor a hagyatéki tartozásokért az örököstársak egyetemlegesen felelnek. Az egyetemlegesség pedig azért fontos, mert a hitelezők bármelyiküktől kérhetik a teljes tartozás rendezését.
