2023. március 31., péntek

Örökölés esetén mi történik az örökhagyó tartozásaival?

Az ember életének és pénzügyeinknek sajnos szükséges velejárója az elhalálozás, amely kapcsán az örökhagyó vagyontárgyai vonatkozásában meg kell találni az utat, hogy azokkal mi történik. Ezzel kapcsolatban felmerülhet, hogy az örökhagyó által életében felhalmozott és a halálával kapcsolatban felmerült tartozásokkal mi lesz és az esetleges jogutódok mennyi érintettek az örökhagyó tartozásai vonatkozásában.

Az örökhagyó tartozásai

Az örökhagyó tartozásai a hagyatéki tartozások körébe tartozik, amelyet a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályoz. A hagyatéki tartozásokat a következő ábra mutatja be, amely esetében fontos elmondani, hogy a sorrendiség nem véletlen, mert a tartozások kielégítése ebben a sorrendben kell, hogy megtörténjen.

hagyatéki tartozások
creditline.hu

forrás: Ptk.7:94.§ (1), saját szerkesztés

Fontos tudni, hogy az örökléssel a hagyaték, mint egy egész száll át az örökösökre, amely az örökhagyó jogait és kötelezettégeit tartalmazza, ennek vonatkozásában az örökhagyó azon tartozásai, amelyért anyagilag felelősséggel tartozik, szintén átszáll az örökösökre. Ezen felelősségátszállás tekintetében nem tesz lényegi különbséget, hogy törvényes vagy végintézkedés alapján történik az öröklés. Az ábrán látható hagyatéki tartozások taxatív felsorolás, azaz az itt nem látható tartozásfajta nem minősül hagyatéki tartozásnak.

A hagyatéki tartozások kielégítési sorrendjéből látható, hogy először a temetéssel összefüggő költségeket kell teljesíteni, majd önmagának az öröklési folyamatot biztosító hagyatéki eljárás költségeit, és utána jönnek csak az örökhagyónak a konkrét tartozásai. Ezt követően pedig a törvény által biztosított kötelesrész és az örökhagyó által végintézkedésben előírt hagyományos és meghagyáson alapuló kötelezettségeket kell teljesíteni. Lényeges azonban, hogy amíg a hagyatéki tartozások között kötött a teljesítési sorrend, addig az adott csoporton belül nincs kötött sorrend. Ennek megfelelően amennyiben a hagyatékban az aktívumok nem fedik le az adott csoport összes passzívumát, akkor azon belül arányosan kell teljesíteni a kötelezettségeket. 

Maga a hagyatéki tartozás leginkább harmadik személlyel szemben áll fenn, azaz olyan személlyel, aki nem érintett az öröklésben, viszont az is előfordulhat azonban, hogy az örökös egyben olyan személy, akinek a hagyatéki tartozás tekintetében követelése is van az örökösöktől, kérdés, hogy ebben az esetben neki mit kell tennie az örökségével, esetleg beszámíthatja a követeléseit?! Erre vonatkozóan Legfelsőbb Bíróság PK. 89. mondja azt az esetet ismerteti, amikor az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg és a közeli hozzátartozó – még az örökhagyó életében – örökségi juttatás ígérete ellenében tartotta el. Ebben az esetben az örökös jogszerűen érvényesítheti hagyatéki hitelezőként a követelését a hagyatékkal szemben.

Hagyatéki tartozások részletesen

A hagyatéki tartozások három csoportba oszthatók, így az első csoport az örökhagyót terhelő tartozások (3. pont). A második csoport az örökhagyó halála folytán felmerülő (1-2. pont), míg a harmadik esetkör az örököst terhelő tartozás (4-5. pont). 

forrás: pixabay.com

  1. Temetési költségek

Létfontosságú megemlíteni az 1. pontban említett temetéssel összefüggő költségek esetében, hogy az csak abban az esetben lesz a hagyatéki tartozások része, amennyiben az örökhagyó a temetéséről nem rendelkezett másképpen (pl. tartási, életjáradéki szerződés, vagy végrendeletben meghagyást nem tett erre utalóan). A magyar szabályozás arra is kiterjed, hogy a temetésről kinek kötelessége gondoskodni, ez az 1999. évi XLIII. tv. 20.§ határozza meg, miszerint az alábbi sorrendben áll fenn a kötelezettség:

  • aki a temetést szerződésben vállalta
  • akit az arra elhunyt végrendelete kötelez
  • végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa
  • az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a törvényes öröklés rendje szerint.

A temetési költségek a hagyatéki tartozásokhoz való követelménye, hogy az csak a szokásos mértékű és minőségű síremlék költségére terjed ki (BH 1996/367.) 

  1. Hagyatéki költségek, hagyatéki eljárás költségei

Ezen pont esetében külön kell választani a hagyatéki költségektől magának a hagyatéki eljárásnak a költségeit. A hagyatéki költségek három részből állnak:

  • hagyaték megszerzésével,
  • hagyaték biztosításával kapcsolatos,
  • hagyaték kezelésével járó költségek

A hagyatéki eljárás költségei pedig magának, az illetékes közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárásnak a költségeit jelentik. 

  1. Örökhagyó tartozásai

Ezen esetköbe tartoznak azok a költségek, amelyek az örökhagyó személyével és vagyonával kapcsolatosak. Személyével kapcsolatos tartozás pl. az ápolással, gyógykezeléssel felmerült költségek. A vagyonával összefüggő tartozásokhoz tartozik az akár szerződésből, akár szerződésen kívüli kötelezettség. Alapvető, hogy ezen költségek még az örökhagyó életében keletkeztek és még az elhalálozáskor is fennálltak, ugyanakkor nem követelmény, hogy a követelések még az örökhagyó életében esedékesek legyenek.

  1. Kötelesrészen alapuló kötelezettségek

Aki csak kötelesrészre jogosult az örökléskor, az nem felel a hagyatéki tartozásokért, hiszen ő nem egyetemes jogutódja lesz az örökhagyónak. Ennek tekintetében – a hagyatéki tartozások sorrendiségéből is láthatóan – a kötelesrészt az örökösöknek a hagyaték tiszta értékéből (azaz 1-3 esetbe tartozó költségek levonása után) kell kiadni. Viszont, ha a kötelesrészt pénzben adják ki, akkor mellé kamat jár a jogosultságszerzés időpontjától kezdve. (Fabó Tibor, In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (Osztovits András szerk.), IV. kötet, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014., 745. oldal)

  1. Hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettség

Az utolsó esetben a hagyomány és a meghagyást kell kielégíteni az örökösöknek. Az előző pontban a kötelesrésznél említettük, hogy ő nem felel a hagyatéki tartozásokért. Na ez az állítás ebben a pontban nem állja meg a helyét a hagyományosra nézve, ugyanis az örökhagyó végintézkedésben előírhatja, hogy a hagyomány kiadása a jogosultnak ne az örökösök, hanem a hagyományos kötelezettsége legyen.

Összegzés

A hagyatéknak a fent említett hagyatéki tartozások sorrendiségét tekintve, az ezt követően megmaradó értéke kerülhet az örökösök érdekeltségébe (legyen az tulajdonjog vagy bármilyen más jogosultság). Viszont a hagyatéki tartozások kielégítésekor lényegbeli dolog, hogy az örökösök felelőssége között különbséget teszünk abban, hogy az csak a hagyaték értéke erejéig (azaz nem lehet több a tartozás, mint maga a hagyaték értéke), vagy pedig magával a hagyatékkal és annak hasznaival is felel (ebben az esetben lehet több a tartozás, mint maga a hagyaték értéke). A felelősségre vonatkozólag itt egy cikk, amely érthetően összefoglalja, kitérve pl. a felelősség alóli mentesülésre is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük