Nem sok esélye van visszakapni az ügyfeleknek pénzüket, ha az ő aktív közreműködésükkel loptak sikeresen a csalók. Az áldozatoknak további nehézséget jelent, hogy súlyos, szándékos gondatlanság esetén a banknak nem kötelező visszatéríteni az ellopott összeget. Az viszont minden esetben a bank feladata, hogy a gondatlanságot, esetleg csalárd szándékot bizonyítsa részletes vizsgálatra alapozva. Amennyiben az ügyfél használja bankkártyáját vagy mobilbankját, megadja PIN-kódját vagy hitelesíti magát, az még nem minősül egyértelmű bizonyítéknak, hogy az ügyfél kezdeményezte a tranzakciót. A csalók hatezer áldozatot szedtek a tavalyi évben.
Egyre több módszerrel próbálkoznak a csalók
Mi is beszámoltunk róla, hogy a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak, így könnyen áldozatul eshetünk nekik. Az olyan fizetési ügyletek teljesítésére, mint az átutalások és kártyás tranzakciók, szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit biztosító szabályok vannak érvényben. Ebből kifolyólag csupán korlátozott annak a lehetősége, hogy az ügyfél aktív közreműködésével ellopott pénzt vissza tudják szerezni.
A bank ilyenkor jellemzően azt vizsgálja, hogy hogyan, milyen körülmények között jött létre a vitatott tranzakció (hol, mikor és hogyan kezdeményezték, milyen eszközzel, mikor és hogyan történt meg a jóváhagyás, sms-t vagy push üzenetet küldtek-e ki és milyen eszközre, mennyi idő telt el a kezdeményezés és a jóváhagyás között, volt-e PIN kód rontás, a tranzakció eltért-e az ügyfél szokásaitól stb.). A bank a vizsgálat során figyelemmel van az ügyfél bejelentésének tartalmára is, amit szintén bizonyítékként használhat fel – olvasható az MNB közleményében.
A banknak nem kötelező fizetni
Amennyiben a csalással kapcsolatos információk elegendőek annak megállapításához, hogy az ügyfél csalárd szándékkal rendelkezett, illetve szántszándékkal vagy súlyosan gondatlan volt, akkor a banknak nem kötelező visszatéríteni az ellopott összeget. Az ügyfél tehát eléggé valószínű, hogy nem jut hozzá az elvesztett pénzhez.
Az MNB-hez eljutott banki vizsgálatok nagyobb részének tapasztalataiból látszik, hogy a csalók a visszaélést az ügyfél súlyosan gondatlan magatartása miatt tudták elkövetni. Több olyan szituáció is volt, amikor az ügyfél egy nem valós oldalon adta meg banki belépési adatait. Az is többször előfordult, hogy a csalók telefonon keresztül jutottak hozzá a sms-ben vagy push üzenetben kapott belépési kódokhoz. Olyan is volt, hogy az ügyfél maga adta meg a bankkártya-hitelesítési adatokat, illetve képernyőmegosztó applikáció letöltésével tették megszerezhetővé adataikat. Már nemcsak a bankok, közműcégek és egyéb szolgáltatók nevében próbálkoznak a csalók, hanem a neobankok neve mögül is próbálnak pénzt kicsalni az ügyfelekből.
Az MNB mindig, minden esetben elvárja a pénzintézetektől, hogy az adott tranzakciók teljesítési kondícióit egyedileg, minden apróságot tekintetbe véve vizsgálja ki. Amennyiben a bank elutasítja az ügyfél által beadott helyesbítési kérelmet és reklamációt, akkor
- részletesen meg kell magyaráznia a döntés miértjét,
- bemutatni az összegyűjtött bizonyítékokat,
- a bizonyítékok értékelését, valamint
- az említett tényezőkből levont konzekvenciát.
Az jegybank közreműködésével a KiberPajzs kezdeményezésben együtt dolgozó hatóságok és piaci szereplők szorgalmasan ügyködnek a csalók és csalások kiküszöbölésén. Ugyanakkor kiemelten fontos az ügyfelek pénzügyi tudatosságának fejlesztése is. Ennek keretében most is folyik egy kommunikációs kampány, amely az ügyfeleknek segíthet felismerni a csalásokat és visszaéléseket, ezzel elkerülve az akár jelentősebb anyagi kárt is.
