Ezt a dátumot feltehetőleg már mindenki jól ismeri: május 20. az adóbevallás leadásának határideje. Aki rendelkezik valamilyen megtakarítással, az tudja, hogy ez némi számolgatással jár együtt. Meg kell ugyanis határozni, hogy mennyit kerestünk az elmúlt évben, arra pedig mennyi adót kell fizetnünk. A befektetések adózása egy összetett téma, így most három fontos szempontot vizsgálunk meg alaposabban.
1. A NAV mindent lát, felesleges titkolózni
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy bizonyos jövedelmeket eltitkolhatnak az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a Revoluttal történő tranzakciókra és a külföldi bankszámlákon tartott megtakarításokra is rálát a NAV. Egy 2016-ban bevezetett nemzetközi egyezmény eredményeképpen számos ország automatikus adatcserében van egymással. Ezen országok között pedig ,,adóparadicsomok” is szerepelnek, mint Svájc és Liechtenstein.
Az egyezségben szereplő határon túli pénzintézetek általánosságban szeptemberig megküldik egymásnak az előző év adatait. Amennyiben az adóbevallás nem tartalmazza ezeket a jövedelmeket, akkor az az adóhatóságnak is könnyen feltűnhet. Ekkor adóellenőrzést rendelhetnek el, így nem érdemes ezzel próbálkozni.
2. A forint árfolyama hatással van az adófizetés mértékére
A forint árfolyamának jelentős gyengülése sokakat arra késztetett, hogy devizás megtakarításokat válasszanak. Ha eurós megtakarítást indítottuk, akkor az adóbevallás adóalapjának meghatározásához a vételi és az eladási érték forintra átváltott különbségével kell számolni. Ez bonyolultnak tűnhet, viszont egyáltalán nem az.
Ez mindössze annyit jelent, hogy ha a befektetés futamideje során a forint gyengült az euróhoz viszonyítva, akkor forintban nézve magasabb lehet a nyereségünk. Az adóbevallás tekintetében ezek alapján tehát nagyobb adó terhel minket. Ez pedig akkor is így van, ha az euróban tartott befektetésünk értéke szinte változatlan maradt.
3. Az adóbevallás tartalmazza a kriptós veszteséget is
A kriptovaluták adózása mostanra sokkal egyértelműbbé vált. A nyereség után 15%-os SZJA-t kell fizetnünk. A hangsúly a ,,realizáláson” van, vagyis akkor kell adót fizetünk, ha a megvásárolt kriptovalutát pénzre vagy másik nem kriptoeszközre (pl. kötvényre vagy nemesfémre) váltjuk. Ezt egyben azt is jelenti, hogy ha a Bitcoinunkat átváltjuk Solanara, akkor az a mostani állás szerint általában nem minősül adóköteles jövedelemszerzésnek.
Az adóbevallás tekintetében viszont a veszteség is lényeges lehet. Ha mondjuk tavaly veszteséggel zártuk kripto-befektetéseinket, de ezt nem visszük fel május végéig a bevallásunkba, akkor ezt az elkövetkező években nem használhatjuk a nyereség csökkentésére. (Kivéve, ha önellenőrzést nyújtunk be.) Azt is fontos tudni, hogy az adóbevallás során a kriptóból származó nyereségeket és veszteségeket egyaránt fel kell tüntetni.
