Az elhúzódó európai energetikai szankciós válság egyre nehezebb gazdasági környezetet teremtett, amely a Magyar Posta, valamint a hazai és nemzetközi nagyvállalatok működését is érinti. Ennek következtében a korábban bejelentett leépítéseket most hajtják végre.

Forrás: Pixabay

Leépítés a Magyar Postánál

A Magyar Posta 1200 ember csoportos létszámleépítéséről döntött, mivel a korábban végrehajtott fejlesztések hatékonyabbá tették a társaság működését. A társaság célja pedig az, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson a háztartásoknak és üzleti partnereknek országszerte. A társaság szerint az elbocsátások nem befolyásolják a szolgáltatások minőségét, mivel a célok változatlanok maradnak.

A társaság hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta korábban bejelentett új postai partnerségi programja lehetőséget adhat az érintett munkavállalóknak arra, hogy szerződéses partnereknél tovább foglalkoztassák őket, emellett a vállalat együttműködik a kormányzati foglalkoztatáspolitikai ügynökségekkel a mielőbbi álláskeresés érdekében.

Forrás: Pixabay

A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság felvette a kapcsolatot a Magyar Posta Zrt-vel, és figyelemmel kíséri az előrelépést. Annak érdekében, hogy az érdeklődő munkavállalók minél hamarabb munkához jussanak, az államtitkárság minden lehetőséget megvizsgál, tájékoztatást, szükség esetén képzési programokat biztosít. Kiemelt cél, hogy a munkanélküliséggel szembesülő munkavállalók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül.

A magyar foglalkoztatás helyzetképe

A jelenlegi válság kapcsán fontos arról beszélni, hogy a gazdasági válságok jelentős hatással vannak a munkaerőpiacra. Általában csökken a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség, mivel a vállalatok csökkentik a termelést és elbocsátják a munkavállalókat. A fő hatás a munkanélküliség növekedése. Az álláskeresők száma nő, mivel a vállalatok csökkentik a munkaerő iránti keresletet vagy bezárnak. A növekvő munkanélküliség csökkentheti a fogyasztói kiadásokat és további gazdasági nehézségeket okozhat. A gazdasági válság az ágazatokat is érintheti. Egyes ágazatok, mint például az ingatlan- és a pénzügyi szektor, különösen érzékenyek a gazdasági válság hatásaira, és magas munkanélküliséget tapasztalhatnak.

A gazdasági válságnak hosszú távú hatásai is lehetnek a munkaerőpiacra. Ilyenkor az alacsony foglalkoztatottsági ráták hosszabb ideig fennmaradnak, és a munkanélkülieknek hosszabb időbe telik, amíg új állást találnak. Ez a hosszú távú hatás rontja a gazdasági helyzetet.

Ennek ellenére a magyar foglalkoztatás történelmi csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma megközelíti a 70 ezret, az álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van, így nagy a valószínűsége annak, hogy a munkavállalók hamarosan új munkahelyet találnak.

Magyarország egyébként a globális munkanélküliségi rangsorban előkelő helyen áll. Ha az előrejelzések beigazolódnak, akkor a munkanélküliségi ráta 3,8%-ra emelkedik, és ezzel a világ első 20 helyezettje közé kerül. Ez a ráta azonban 2022-höz képest is emelkedés, mivel a munkanélküliségi ráta 2022-ben 3,6% volt. Számszerűsítve a munkanélküliség 2023-re átlagosan mintegy 15 ezer fővel nőhet Magyarországon. Természetesen sok minden meghiúsíthatja az előrejelzéseket, és a gazdasági folyamatok, mint például az irányadó kamatláb emelkedése, hosszú távon akár jelentős hatást is gyakorolhatnak a munkaerőpiacra.