Az elmúlt mintegy két év viszonylatában most májusban kezdett el csökkenni először az élelmiszer-infláció Nagy-Britanniában. Ettől függetlenül ez ugyanúgy a valaha mért második leggyorsabb éves növekedésnek felel meg. A brit élelmiszer-infláció a csökkenés ellenére továbbra is 15 százalék feletti.
Bőven kétszámjegyű az élelmiszerek árdrágulása
A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai alapján a brit fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal haladták meg áprilisban az egy évvel korábbi szintet. Az éves szinten számolt infláció 2022 szeptembere óta most vált újra egyszámjegyűvé. Az inflációt leginkább az élelmiszerek drágulása hajtja, ahogyan hazánkban is.
Az ONS statisztikájából látszik, hogy ezen termékkategóriában átlagosan 19,1 százalékkal voltak magasabbak a kiskereskedelmi árak az áprilisig vizsgált 12 hónapban a márciusi 19,2 százalékos éves élelmiszer-infláció után.
Az inflációs kosáron belül ez a komponens az elmúlt mintegy 45 évben nem drágult ilyen mértékben, mint az elmúlt néhány hónapban. A hivatal indikatív visszatekintő modellszámításai szerint utoljára 1977 augusztusában volt magasabb az élelmiszer-infláció, mint most: akkor 21,9 százalékkal haladták meg az élelmiszerárak az egy évvel korábbi szintet.
A British Retail Consortium nemrégiben közzétett statisztikája szerint az éves szintű élelmiszer-infláció a 15,7 százalékról 15,4 százalékra mérséklődött a múlt hónapban.
Tovább csökkenhet az élelmiszer-infláció?
Az élelmiszer-infláció enyhe csökkenéséből nem indulhatunk ki, tehát nem tudjuk biztosan, hogy hogyan fog az árdrágulás hossz távon alakulni – fogalmazta meg véleményét Helen Dickinson a Retail Gazette szerint. Azért is nem lehet ezt pontosan megmondani, mert az áremelkedés a boltokban továbbra is, bár már csak enyhén, de gyorsult. Ez a 8,8 százalékról 9,0 százalékra emelkedett, amelyet a működési és rezsiköltségek drágulása indokolt.
Az élelmiszer-infláció mérséklődése „nagyrészt annak köszönhető, hogy az alacsonyabb energia- és nyersanyagköltségek kezdenek átszűrődni néhány alapvető termék, például a vaj, a tej, a gyümölcs és a hal alacsonyabb áraiba”. Ugyanakkor még mindig vannak olyan termékek, amelyeknek árai továbbra is emelkednek. Ezek között említhető a csokoládé és a kávé is, ugyanis az alapanyagok nemzetközi költségei még mindig magas szinten állnak.
„Bár okkal feltételezhetjük, hogy az élelmiszer-infláció elérte a csúcspontját, létfontosságú, hogy a kormány ne akadályozza meg ezt a korai előrelépést azzal, hogy még több költséget hárít a kiskereskedőkre, és még tovább növeli az áruk árát” – hangsúlyozta Dickinson.
A kijelentésével arra célzott, hogy Rishi Sunak miniszterelnök önkéntes árplafonok bevezetésén dolgozik a szupermarketekben. Ez az alapvető élelmiszerekre vonatkozna, hiszen legfőbb célja, hogy hozzájáruljon az élelmiszer-infláció ugrásszerű emelkedésének kezeléséhez.
Hogy fog működni az önkéntes árstop?
Az elmúlt negyven évben rekordnak számító élelmiszer-infláció arra készteti a brit kormányt is, hogy lépjenek valamit az ügyben. Most az önkéntes árstopról tárgyal a brit kormány a szupermarketekkel, habár még nincs konkrét terv az intézkedés bevezetésére vonatkozóan.
A The Daily Telegraph brit napilapnak a londoni pénzügyminisztérium egy illetékese úgy nyilatkozott, hogy az élelmiszerek körében tapasztalt árdrágulás jóval makacsabb, mint amire előzetesen számítottak, így nehéz letörni is. Más kormányzati tisztviselők úgy nyilatkoztak a napilapnak, hogy az intézkedés még csak a tervezés fázisában tart, így a tárgyalásoknak is még csak az elején állnak.
A Downing Street egyik illetékese úgy gondolja, hogy a szupermarket-hálózatok nem szabnak meg jelentősebb árréseket, viszont jelenleg olyan mértékű a nyomás, hogy a kormány együttműködik az áruházakkal az árcsökkentés minden egyes módszerét megragadva.
