Egyre többen választanak olyan okos megoldásokat a kamatadó elkerülésére, mint a tartós befektetési számla (TBSZ). Ez látszik abból is, hogy rekord szintre ért ezeknek a száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból kiderült, hogy a 375,5 ezer darabot is meghaladja az ilyen értékpapírszámlák száma, ami egy új csúcsot jelent. Azóta, hogy 2023 júliusában a 15%-os kamatadó mellett az értékpapír kamatjövedelmére kivetették a 13%-os szochót is, egyre többen keresték az adómentes lehetőségeket. Ilyen a TBSZ is, aminek száma ebben az időszakban 101 550 darabbal nőtt.
Kincstári ingyenes vagy normál fizetős TBSZ?
A Magyar Államkincstárnál ingyenesen nyithatunk értékpapírszámlát. Ez nem igazán kifizetődő, hiszen csak állampapírokat tarthatunk rajta, amelyek 2019 júniusa óta kamatadómentesek, de még csak szocho sem terheli őket. Egy kizárólag állampapírokat tartó TBSZ tehát semmivel sem tud többet, mint egy normál számla.
Amennyiben befektetési alapokat, kötvényeket vagy részvényeket is tartunk a TBSZ-en, akkor kiváló adómentesítő lehetőségként szolgál. A számla már 25 ezer forinttal is megnyitható, azonban új összeg befizetésére kizárólag a nyitás évében van lehetőségünk. Az első év tehát a gyűjtőév, amikor egy éven keresztül fizethetünk be a számlánkra pénzt, így ez az időszak nem része a befektetési időszaknak. Ez minden esetben a számla nyitási évének december 31. napjával zárul. Ezek után a befektetéseinket bárhogyan variálhatjuk, de új összeget bevonni már nem lehet. Az sem akadály, ha a tartós befektetési számláinkat nem egy számlavezetőnél tartjuk.
A számláról viszont bármikor vehetünk ki pénzt, csak tisztában kell lenni annak következményeivel. Ha a gyűjtőév utáni 3 éven belül veszünk ki pénzt, akkor nem jár az adómentesség és a számla is megszűnik. Ekkor korábban csakis kamatadót kellett fizetni, szochót nem, ugyanis a hozam nem kamatjövedelemnek, hanem tartós befektetésből származó jövedelemnek számított. Ez a lehetőség azonban nemsokára megszűnik.
Hamarosan bezárul ez a szocho-kerülő megoldás
A három éven belül feltört TBSZ esetében a kormány új rendelkezése szerint a hozamok után ugyanúgy szochót kell majd fizetni. Eddig ezt a lehetőséget sokan igénybe vették. Ezt a statisztikai adatok is bizonyítják, így egyértelműen látszik, hogy a TBSZ-ek és az azokon tartott megtakarítások jelentős növekedése mögött az adófizetés elkerülésének szándéka áll.
A jövőben tehát csakis azok a megtakarítók részesülhetnek a kamatadó és szocho fizetési kötelezettség alól, akik az eredeti tervek és célok szerint használják a tartós befektetési számlát. Ez pedig azt jelenti, hogy a számláról részben vehetünk ki pénzt a gyűjtőévet követő negyedik évben, de csak 10%-os kamatadó mellett. Ekkor tehát a kamatadó alacsonyabb, szocho pedig egyáltalán nem terheli az összeget. A gyűjtőév utáni ötödik év végén a hozamokat pedig már semmilyen adó sem terheli, ahogyan ezt már korábban is megszokhattuk. Ekkor viszont automatikusan megszűnik a TBSZ.
Mindenkinek jó megoldás lehet a TBSZ
Az MNB statisztikája szerint szeptember végén mintegy 5700 milliárd parkolt tartós befektetési számlán. Egy átlagos egyenleg tehát 15 millió forint felett alakult. Ugyanakkor az átlagos számlaegyenleg nem egyenlő az átlagos ügyfélvagyonnal, ugyanis ezeket a számlákat minden évben újra kell nyitni, ha új összeget szeretnénk befektetni. A pénzügyileg tudatos, adómentességet preferáló befektetők a gyűjtőéves számlán felül akár 5 ilyen számlával is rendelkezhetnek. Ez pedig azt is jelenti, hogy az egy ügyfélre vetített megtakarítás inkább 50-100 millió forint közötti.
Tévhit azonban, hogy csak azok járhatnak jól ezzel, akiknek több tízmillió forintjuk van. A legtöbben ugyanis nem rendelkeznek ilyen mértékű vagyonnal. Ha viszont másik oldalról közelítjük meg, akkor minden pénz, amit az adómentességgel megspórolunk magunknak, már több, mintha az államkasszába fizettük volna be. Ez pedig azt is jelenti, hogy a TBSZ akkor is jó megoldás lehet, ha pár százezer vagy néhány millió forintot szeretnénk a számlára helyezni.
