2023. január 25., szerda

Az öngondoskodás felértékelődése a recesszió hatására

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint jelenleg nagyobb figyelmet szentelünk arra, hogy pénzügyileg tudatosan cselekedjünk. Ezt bizonyítja az OTP idei Öngondoskodási Indexe is. Az eredmények szerint idén megdőlt a korábbi rekord, vagyis jelentősen növekedett azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen megtakarítással, mialatt a recesszió hatásait már mindenki tapasztalja.

Immár 11. alkalommal jelent meg az OTP Bank reprezentatív tanulmánya, amiben a hazai lakosság öngondoskodási jellemzőit méri fel. A 2022-es kutatás eredményei most jelentek meg, amiket be is mutatunk!

Növekedett idén az Öngondoskodási Index!

Idén 3 ponttal növekedett az Öngondoskodási Index értéke, ami azért különleges, mert ilyen mértékű növekedésre még nem volt még példa a kutatás kezdete óta. Az index így 34-ről 37 pontra emelkedett. A növekedés mögött egyértelműen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzet áll: a hazai lakosok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak rendkívüli körülmények között a pénzügyi tervezésnek, saját szokásaik átgondolásának és átalakításának. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megkérdezettek egyes céljaikat is át kell rendezzék fontosságuknak megfelelően.

A kutatásból az is kiderült, hogy az infláció igencsak lényeges hatást gyakorol a mindennapi életre: a megkérdezettek 95 százaléka egyértelműen érzi, hogy kiadásai növekedtek, ezen belül magas azok aránya, akik jelentős növekedésről számoltak be. A válaszadók szerint az infláció legjobban:

  • az élelmiszereket,
  • az energiaárakat és így a rezsit,
  • a közlekedés költségeit és az üzemanyagárat,
  • a vendéglátást és
  • az elektronikai cikkek árait érintette.

Az extrém inflációs körülmények számos különféle választ váltottak ki a lakosságból: a válaszadók 96 százaléka csökkentette fogyasztását, 87 százaléka búcsút intett a magasabb költséggel járó terveinek, 55 százalék pedig kénytelen volt többlet munkát vállalni. A kezelés módjainak kevésbé népszerű formája a hitelből való finanszírozás és a tartalékok felélése.

A megtakarítások alakulása az öngondoskodási index szerint
creditline.hu

Egy évtizedes csúcsponthoz ért a megtakarítók aránya

Míg tavaly 40 százalék volt azok aránya, akik valamilyen pénzpiaci megtakarítással rendelkeztek, addig idén ez rekord magas szintet ért el, így az arány 48 százalékra növekedett. Utoljára egy évtizeddel ezelőtt volt ilyen magas a megtakarítók aránya. A megkérdezettek 63 százaléka ezt azzal indokolta, hogy ebben a gazdasági helyzetben lényeges, hogy rendelkezzenek megtakarítással.

A megtakarítások többnyire három célt szolgálnak:

  • a váratlan költségekre való felkészülést,
  • a gyermekek jövőjének finanszírozását és
  • az ingatlan felújítását.

A kutatás eredményeiből egyértelműen láthatjuk, hogy recesszió alatt előtérbe kerül az öngondoskodás fontossága, míg kedvező gazdasági környezetben kevesebb figyelmet szentelünk megtakarításainkra. Ugyanakkor sokatmondó eredmény az is, hogy a hazai lakosok 52 százaléka egyáltalán nem takarít meg, nem tesznek félre pénzt. Sőt, 29 százalék pedig úgy gondolja, hogy a jelenlegi környezetben egyáltalán nem érdemes megtakarítani.

Kedvező eredmények születtek viszont a pénzügyi tervezés kérdésében: a válaszadók nagyobb része már tervekkel rendelkezik az adott hónap bevételeit és kiadásait illetően, a kisebb részük pedig már 5-10 éves tervekkel is rendelkezik előzetesen.

Hogyan takarítsunk meg válság alatt?

A jelenlegi gazdasági körülmények közül az infláció a legjelentősebb tényező, amit figyelembe kell venni. A Magyar Nemzeti Bank elemzéséből kiderül, hogy idén októberben az éves összevetésben számított infláció meghaladta a 21 százalékot, viszont a szubjektív infláció – vagyis amit egyénileg érzékelünk – ennél jóval magasabb volt. Ebben a gazdasági helyzetben célszerű elgondolkodni olyan befektetésekben, amelyek nulla vagy éppen alacsony kockázat mellett biztosítanak hozamot (pl. állampapírok), hiszen kisbefektetőként és megtakarítóként ezekkel a lehetőségekkel is igencsak jól járhatunk.

Az Államadósság Kezelő Központ nyilvántartása alapján a fogalomban lévő lakossági állampapír állományból a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) iránt a legmagasabb a kereslet, bruttó értékesített mennyisége november második hetében 91,8 milliárd forint volt, amely magasan túlszárnyalja a többi befektetési formát. Az állampapír kamatozása éves szinten 11,75 százalék, ami 2023-ban tovább emelkedhet: ha a jegybank előrejelzése beigazolódik és az infláció 14 százalék lesz, akkor a hosszabb futamidejű PMÁP kamata elérheti a 15,5 százalékot. Kockázatmentessége pedig csak még egy indok a befektetésre!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük