A cégek az év elején vagy az év végén szokták közzétenni, hogy hány ügyféllel rendelkeznek, azonban ennek ellenőrzése majdnem hogy kivitelezhetetlen. A közölt számadatokat gyakran szokták szépíteni, hiszen minél nagyobb ügyfélkörrel rendelkezik az adott bank vagy éppen cég, annál inkább vonzóvá válik a potenciális ügyfeleknek és a befektetőknek is.
Az ügyfélszámokat szinte egyszerre tette közzé a Revolut és a litván jegybank:
- A Revolut közleménye szerint ügyfélkörük meghaladta a 20 millió főt,
- Ezt időben kis késéssel követte a litván jegybank bejelentése, miszerint majdnem 10 millió aktív ügyfél tartozott felügyelete alá 2021-ben (ami az elektronikuspénz-kibocsátókra (EMI) és fizetési szolgáltatókra (PI) vonatkozik).
A két számadat azért tűnik furcsának, mert a Revolut 2021-ben a Lietuvos Bankas, vagyis a Litván Köztársaság központi bankjának engedélyével kínált EMI szolgáltatásokat az unió területén. A közölt adatok igencsak jelentős eltérést mutatnak, sőt, a litván jegybank által publikált szám természetesen a Revolut ügyfelein kívüli, más banki ügyfeleket is tartalmazza – habár a Revolut túlszárnyalja a többi helyi bank ügyfélkörét. Teljesen jogosan merülhet fel a kérdés: mi okozza ezt a lényegi eltérést? Gyorsan rávághatnánk, hogy a központi bank nem látja az összes ügyfelet, vagy hogy a Revolut egyszerre több országban rendelkezik engedéllyel, viszont a válasz közel sem ennyire egyszerű.
Kozmetikázás vagy valós adatok?
Az első megvizsgálandó kérdéskör, hogy mit tekintünk felhasználónak vagy ügyfélnek:
- Azt, aki telefonjára letöltötte az alkalmazást?
- Azt, aki elvégezte az ügyfélazonosítást?
- Azt, aki végigvitt valamilyen tranzakciót?
- Azt, aki rendszeresen tranzaktál?
A felhasználói kör meghatározása sokféle lehet, az egyik bank az egyik módon számítja, a másik bank a másik módon számítja ügyfélkörét, ennek megfelelően publikálják adataikat, ami ténylegesen megtévesztő lehet, ha nem ismerjük az alkalmazott módszertant. A számokat tehát jelentősen szépíthetjük, hiszen a szolgáltatóknak nem szükséges ezeket alátámasztani.
A litván központi bank 10 millió fős (EMI és PI) felhasználói bázisa 141 szolgáltatót foglal magába, azonban a Litvániában érvényes törvények miatt nem közölhetik a bankpiac szereplőinek önálló adatait. Az ügyfelek adataival felügyeleti célból rendelkeznek csupán, viszont ezek publikálása nem lehetséges.
Mi a helyzet Magyarországon?
Olyan adatokkal is találkozhattunk, hogy a Revolut már 600 ezret meghaladó magyar ügyféllel rendelkezik. Ez sem hiteles információ? A Magyar Nemzeti Bank megközelítése szerint a hivatalos adatszolgáltatás általi reális adatok kulcsfontosságúak. Ebben az esetben viszont egy olyan neobankról van szó, ami külföldön lett bejegyezve és határon átnyúló szolgáltatásokat nyújt, így rá nem vonatkozik a hazai rendeleti adatszolgáltatás, tehát nem rendelkezünk valós adatokkal sem. Emögött az áll, hogy a határon átnyúló szolgáltatók kizárólag a székhelyükön illetékes felügyeletnek kötelesek információt nyújtani, tehát a fogadó országok felügyeletei nem írhatnak elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Ez tehát azt jelenti, hogy a Revolut ügyfélkörének megismeréséhez a litván jegybank adatait kell alapul venni.
A magyar jegybank fokozottan törekszik az ügyfelek pénzügyi érdekeinek és biztonságának megőrzésére. Amennyiben szükséges, fellép a fogyasztók védelme érdekében, illetve rendszeresen figyelmezteti a lakosságot a fogyasztóvédelmi kockázatokra. Fontos azt is látni, hogy a határokat átlépő szolgáltatások egyre nagyobb körben nyernek teret, így a fogadó ország felügyeleti hatósága nem kap átfogó képet a szolgáltató adott országban való tevékenységéről. Ez komoly fogyasztóvédelmi kockázatokat hordozhat magában, ha az országban jelentős ügyfélkörrel és ügyfélvagyonnal rendelkezik a szolgáltató.
