Még be sem vezették, de már most hatalmas népszerűségnek örvend az Otthon Start Program. A konstrukció pontos részletei még nem ismertek, de folyamatosan derülnek ki az újabbnál újabb információk. A kormány legújabb bejelentése alapján például azt is megtudtuk, hogy a vételárkorlát 150 millió forintra emelkedik, de csupán a lakóházak esetén. De mi minősül lakásnak és mi lakóháznak?
Emelkedik az Otthon Start Program vételár korlátja
Panyi Miklós a hétvégén állt elő az Otthon Start Program legfrissebb információival, amit Facebookon tett közzé. A bejelentés szerint már most változnak a szeptemberre tervezett kedvezményes hitel feltételei. De mit is érint pontosan ez a változás?
Az eddigi információk szerint 100 millió forintos vételár korlát lett kiszabva a lakáshitellel megvásárolni kívánt ingatlanra. A mostani bejelentés alapján ez a lakások esetében megmarad, azonban a lakóházaknál 150 millió forintra emelkedik. Ez a módosítás elsősorban azoknak lesz igazán előnyös, akik nem városi környezetben, hanem inkább külvárosban, családi házban képzelik el életüket.
Mit tudunk eddig a hitelről?
Az Otthon Start Program kedvezményes hiteléről bár még nem tudunk mindent, de a legfontosabb részletek már kiderültek:
- A kölcsön összege maximum 50 millió forint, amit az igénylők legfeljebb 25 évre vehetnek fel.
- A kamat a futamidő végéig fix 3%.
- A megvásárolni kívánt lakás nem kerülhet többe, mint 100 millió forint. Ez a korlát lakóház esetében 150 millió forint.
- Az ingatlan négyzetméterenkénti árára is van korlátozás, mégpedig 1,5 millió forint.
- Az igénylővel szemben feltétel, hogy első ingatlanját finanszírozza a hitel összegéből. Az illetéktörvény alapján az minősül első lakásvásárlónak, aki nem rendelkezett és most sem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal. (Ennél a feltételnél még pontosítás várható a kormány részéről.)
- Az igénylőnek minimum 2 év TB jogviszony szükséges.
Mi a különbség lakás és lakóház között?
Az Otthon Start Program legfrissebb módosítása miatt felmerül a kérdés, hogy mi számít lakásnak és mi lakóháznak. A válasz sokszor nem mondható meg ránézésre. Habár az erre vonatkozó részletszabályok nem derültek ki, a CSOK Plusznál is van ilyen megkötés, így most ezeket vesszük alapul.
A CSOK Plusz rendelet szerint az „egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül
a) olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
b) olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.”
Ezek alapján a lakásnál lényeges szempont az önálló tető- és épületszerkezet. Szintén fontos lehet, hogy a bejárat hol helyezkedik el. Értelemszerűen a jogalkotó ettől eltérő feltételrendszert is megszabhat az új támogatott hitel kapcsán.
