A hitelezés és hiteligénylés esetében gyakran találkozhatunk a JTM mutatóval vagy a JTM szabállyal. Mit jelent ez pontosan? Hogyan számítják? Miért fontos ez nekünk? Cikkünkből minden kérdésre kiderül a válasz.
Mi az a JTM mutató?
A JTM-et a jövedelemarányos törlesztési mutató rövidítéseként használják. A mutató azt szemlélteti, hogy a hiteligénylő havi rendszeres jövedelme mekkora mértékben terhelhető hitellel. Amennyiben az ügyfél 200 000 forintot meghaladó hitelt igényel, akkor a JTM mutatót minden esetben ki kell számítani. Sőt, hitelösszegtől függetlenül kötelező szem előtt tartani azon hitelbírálatok során is, amelyek államilag támogatott konstrukcióra vonatkoznak, ide sorolva például a Babaváró hitel és a CSOK esetét. A JTM-szabályozás a Magyar Nemzeti Bank adósságfék rendszerének lényeges elemét képezi, amelynek legfőbb célja, hogy megakadályozza a lakosság túlságos eladósodását.
Hogyan számítják a JTM mutatót?
Alapvetően két dologtól függ, hogy az ügyfél havi rendszeres jövedelmét mekkora mértékben lehet terhelni:
- a jövedelem mértéke: Amennyiben az ügyfél jövedelme meghaladja a nettó 500 000 forintot, akkor jövedelmének nagyobb része terhelhető.
- az igényelni kívánt hitel kamatperiódusa: Az összefüggés szerint minél hosszabb a hitel kamatperiódusa, annál nagyobb mértékben terhelhető az ügyfél jövedelme.
Változó kamatperiódus a lakáshitelek körében fordulhat elő, míg a személyi kölcsönök esetében a bankok rendre fix kamatperiódust alkalmaznak.
Mi számít bele a JTM-be?
Mielőtt hitelt igényelnénk, érdemes lehet tudni, hogy a JTM mutatóba a már korábban igényelt, fennálló hitelek is beleszámítódnak. Ez azt jelenti, hogy új hiteligénylés esetén a korábban igényelt hiteleket és fizetendő törlesztőrészleteket is bele kell kalkulálni.
A bankok az alábbi hiteleket veszik figyelembe új igénylés esetén:
- személyi kölcsön,
- autóhitel,
- lakáshitel,
- szabad felhasználású jelzáloghitel,
- CSOK hitel,
- áruhitel
- hitelkártya,
- folyószámlakeret, valamint az ezekhez kötődő pénzügyi kötelezettségeket.
Mit fogadnak el a bankok jövedelemként?
A hitelképesség egyik alapvető tényezője, hogy az ügyfél mekkora havi nettó jövedelemmel rendelkezik, így a nettó jövedelem kategóriájába kizárólag azon jövedelem számítható be, ami igazoltan, legálisan és rendszeresen érkezik be. Fontos tudni, hogy a bankok gyakran megkülönböztetik az elsődleges jövedelem és a másodlagos jövedelem kategóriáját. A bankok többségénél nagyjából megegyezik, hogy mi számítható be elsődleges jövedelemként a JTM mutató kiszámításakor, azonban a másodlagos jövedelmek esetében fellelhetőek különbségek.
Elsődleges jövedelem lehet
- a munkából származó jövedelem,
- a vállalkozásból származó jövedelem és
- a nyugdíj.
Másodlagos jövedelem lehet
- a családi pótlék és
- az anyasági ellátások (CSED, GYED, GYES stb.)
Ahogyan korábban is említésre került, a JTM mutató azt a célt szolgálja, hogy elkerülje a lakosság túlzott eladósodását. Abban az esetben viszont nem véd meg, ha a jövedelemi helyzetedben valamilyen hirtelen változás történik, például munkanélkülivé válsz vagy valami komolyabb betegség miatt hónapokra kiesel a munkából.
JTM a Babaváró hitelnél
Mivel a Babaváró hitel államilag támogatott konstrukció, így részletes szabályozását – többek között a hitelbírálatot – a vonatkozó rendelet tartalmazza. A szabályozás alapján a hitelképesség meghatározása a banki belső szabályzatnak megfelelően történik a konstrukció esetében. A rendelet azt is kimondja, hogy a hitelt igénylő ügyfeleknek meg kell felelni a JTM szabályoknak is, amelyen 2019 nyarán szigorítottak.
A Babaváró hitel a személyi kölcsönök kategóriájába sorolható, így az ezen típusú hitelekre vonatkozó JTM előírást kell a bankoknak alkalmazni. Eszerint
- havi nettó 500 ezer forintos jövedelem alatt a jövedelem legfeljebb 50%-ban terhelhető,
- havi nettó 500 ezer forintos jövedelem felett a jövedelem maximum 60%-ban terhelhető.
Összességében viszont tapasztalhatóak különbségek is, hiszen a hitelbírálatot a bankok saját belső szabályozása alapozza meg. A Babaváró hitel igénylése előtt állóknak fontos tudni azt is, hogy igényléskor a házaspár mindkét tagjának jövedelmi helyzetét szemügyre veszi a bank. A JTM kalkulációja során egyaránt figyelembe kell venni a házaspár igazolt elsődleges és másodlagos jövedelmét is. A hitelbírálat során a bankok megvizsgálják az igénylő pár korábbi hiteleit is, függetlenül attól, hogy melyikük igényelte a hitelt, hiszen a Babavárót együtt tudják csak igényelni.
JTM a CSOK hitelnél
A CSOK hitel a teljes futamidő alatt fix kamatozású, így havi nettó 500 000 forintos jövedelem alatt a terhelhetőség mértéke 50%, 500 000 forint felett pedig 60%. Amennyiben a CSOK hitel a házaspár által együtt kerül igénylésre, akkor a JTM meghatározása során a hitelintézet mindkét fél jövedelmét és korábbi hiteleit megvizsgálja. Amennyiben az ügyfél egyénileg igényli a hitelt, akkor a JTM számítás során természetesen csakis az egyéni jövedelmeket és hiteket vizsgálja a bank.
A hitelkártya és a JTM
A JTM meghatározása esetén a bank az ügyfél hitelkártya szerződésébe foglalt hitelkeretének 5 százalékát számíthatja be. A JTM kalkuláció során a rendeletnek megfelelően a hitelkártyát is bele kell számítani. Fontos tudni, hogy akkor is beleszámít, ha az ügyfél nem használja hitelkártyáját.
Folyószámla hitelkeret beszámítása a JTM-be
Folyószámlahitel esetében – hasonlóan a hitelkártyához – a hitelkeret 5 százalékát kalkulálja bele a bank a JTM-be. Szintén fontos információ, hogy a bank akkor is beleszámítja a mutatóba a keretet, ha azt az ügyfél nem használja.
Ez azt jelenti, hogy ha a folyószámla esetében egy 300 000 forintos hitelkeret áll rendelkezésre, akkor ennek az 5 százaléka 15 000 forint. Ebben az esetben ezt a 15 000 forintos összeget a banknak a fix kiadások közé kell sorolnia, tehát ezzel csökkentik az ügyfél törlesztésre fordítható összegét.
A JTM tehát a jegybank adósságfék-rendeletének fontos részét képezi, amely 2015 első napjától van érvényben. A mutató az ügyfelek rendszeres jövedelmének egy előírt részében maximalizálja a hiteligényléskor megszabható törlesztési terhet, ezzel hozzájárulva az eladósodottság csökkentéséhez. Az adósságfék rendelet másik fontos mutatója a hitelfedezeti mutató (HFM), amelyet a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitel) kell a bankoknak alkalmazni.
