A kormány úgy döntött, hogy a a lakáshitelekre és a kis- és középvállalati hitelekre irányuló kamatstop június vége után is velünk marad. A hitelezettek addig élvezhetik ki az intézkedés előnyeit, amíg a jegybanki alapkamat nem lép be az egyszámjegyű tartományba. A jegybank az év közepére tervezi az alapkamat csökkentésének kezdetét, így feltehetőleg egész évben fennmarad a kamatstop.
A kamatstop június 30 után is fennmarad
A Kormányinfón Gulyás Gergely ismertette a kormány döntését, miszerint a jelzáloghitelek és a kkv-k korábban június 30-ig kitűzött kamatstopja nem szűnik meg a tervezett dátummal. A miniszter nem mondott konkrét dátumot, hogy meddig tervezik az intézkedést érvényben hagyni. Mindössze annyit említett a kivezetéssel kapcsolatban, hogy addig marad fenn, amíg a jegybanki alapkamat nem csökken 10 százalék alá.
Jelenleg az alapkamat még mindig 13 százalékon áll, az MNB még nem látta helyénvalónak csökkentését. Amennyiben a május 22-ei kamatdöntő ülésen úgy határoznak, hogy elkezdik a kamatcsökkentést, akkor az nem a jegybanki alapkamatnál fog megtörténni, hanem az irányadónak számító 18 százalékos kamatnál. Abban az esetben, ha az infláció dinamikusan csökkenésnek indul, akkor a kamat az őszi időszak közepe fele érheti el a 13 százalékot. Ezt követően kezdődhet meg az alapkamat csökkentése, ami optimális esetben 2023 végére vagy 2024 elejére válhat egyszámjegyűvé. A kamatstop esetében ez tehát azt jelenti, hogy az intézkedés még minimum az év végéig fennmarad.
Miért kell fenntartani a kamatstopot?
Gulyás Gergely nyilatkozata alapján jelenleg 350 ezer darab jelzáloghitelt érint a kamatstop, melyek együttes értéke 1360 milliárd forintot tesz ki. Ha a kamatstop már korábban kivezetésre került volna, akkor
- az éven belüli hiteleknél 60,
- az 1-5 éves kamatperiódusú hiteleknél 24 százalékkal lenne magasabb átlagosan a fizetendő törlesztőrészlet.
A kamatstop meghosszabbítása a jelzáloghitelekre vonatkozóan is előnyös: a tavaly évben 80 milliárd forinttal, idén eddig pedig 60 milliárd forinttal mérsékelte a hitelezettek törlesztési kötelezettségeit.
A jegybank számításai szerint egy olyan hitelnél, amiből még a fennálló tartozás 5 millió forint, illetve futamidejéből hátra van 10 év, az adós a kamatstop miatt csupán 53 ezer forintot fizet vissza. A kamatstop hiányában viszont ez a havi fizetendő összeg ennél jóval magasabb lenne, ugyanis jelenleg a 3 hónapos BUBOR nyolcszor magasabb, mint 2021 október végén. Mi történne, ha megszűnne a kamatstop? A BUBOR drasztikus megemelkedése azt jelenti, hogy a hitel kamata meghaladná a 19 százalékot is, ami még egy általában magasabb kamat mellett igényelhető személyi kölcsönnél is kimondottan magas lenne. A törlesztőrészlet pedig egyből 95-100 ezer forintra ugrana.
A jegybanki statisztikák szerint egy átlagos hitelezett – aki a kamatstop védelme alatt áll – nem rendelkezik ilyen összegű adóssággal. Ezeknek az adósoknak átlagosan még 6 év és 2 millió forint van hátra, így a kamatstop miatt náluk 20-25 ezer forintos spórolást jelent havi szinten. Az MNB számításai szerint egy kamatstop alatt álló ügyfél átlagosan kb. 30 ezer forintot takarít meg az idei év első felében.
Vállalati kamatstop: szintén hasznos az adósoknak
A vállalati kamatstop vonatkozásában a kis- és középvállalatok is kiemelten érezhetik az intézkedés előnyeit. A tavaly ősszel bevezetett kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop mintegy 1000 milliárd forintos hitelösszeget érint. Ez jelenleg 28 500 db hitelszerződést jelent. Az intézkedés bevezetésétől kezdődően a mai napig a kamatstop 80-85 milliárdos spórolást tett lehetővé a hitelezett kkv-k számára.
A szabály úgy szól, hogy a 2022. november 15. napját követően kötött hitelszerződés szerinti fordulónaptól érvényes hitelkamatot a vállalati kölcsönöknél annak megfelelően kell meghatározni, hogy a referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehet magasabb. Azoknál a kkv-hiteleknél, amelyek kamatfordulója november 15-öt megelőzően van, a kamatstopot június 28-ig visszamenőleg is alkalmazni kellett.
