A lakossági hitelezés általános lépései megegyeznek, viszont az ügyfélszegmens és az igényelni kívánt hitel típusának függvényében az egyes részfolyamatokban lehetnek eltérések. A vállalati hitelek esetében is hasonló a folyamat, viszont a cikkben a vállalati szektor hitelezésének sajátosságait nem ismertetjük. Amennyiben gondolkozol a hiteligénylés lehetőségében, érdemes tisztában lenned ennek folyamatával!
1. Ügyfélszerzés
A bankok hiteleiket értékesíthetik a már meglévő és az újonnan szerzett ügyfeleiknek. Az utóbbi esetet akvizíciónak is hívják. Amennyiben olyan ügyfélnek történik az értékesítés, akivel már korábban is kapcsolatban álltak, akkor keresztértékesítés történik. Az ügyfélszerzés folyamata jóval egyszerűbb, ha a régi ügyfelek körében végzik, hiszen az előző ügyleteik alapján a bank rendelkezik róluk információval, míg új ügyfél esetén csak a nyilvánosan elérhető adatokból tud informálódni.
2. Tárgyalás és igényfelmérés
A hitelezés folyamatának második lépése a tárgyalás és az igények felmérése. A lakossági hiteltermékek igénylésével kapcsolatos tárgyalások általában gyorsan végbemennek, esetleg a komplexebb hiteltermékek (pl. jelzáloghitel) esetében van hosszabb, többszöri tárgyalás.
3. Indikatív ajánlat
Az ügyfél igényeinek megismerését követően a bank indikatív ajánlatot készít, ami a hitellel kapcsolatos fontosabb jellemzőket és felmerülő költségeket tartalmazza, viszont fontos tudni, hogy ez a bank oldaláról még nem egyenlő a kötelezettségvállalással.
4. A hitelkérelem befogadása és a hitelelőterjesztés
A bank a végleges ajánlatot csak hitelkérelem befogadása, az előterjesztés elkészítése és a döntés után tud adni. A hitelkérelem tartalmazza az ügyféllel kapcsolatos információkat, dokumentumokat és nyilatkozatokat. A bank ezek alapján számítja ki, hogy az ügyfél hitelezése mekkora kockázattal jár részükről. A hitel-előterjesztés egy néhány oldalas formanyomtatvány, amiben a hitel jellemzői szerepelnek. Az összetettebb hiteltermékek esetén gyakran formalizált hitel-előterjesztés készül. Az előterjesztéssel kapcsolatos döntés kockázatkezelési szempontból lehet:
- támogató,
- elutasító,
- az elfogadáshoz előírhat további kritériumokat vagy megváltoztathatja az árazást.
5. A döntés
A hitel-előterjesztést a döntés folyamata követi. A döntést alapvetően befolyásolja:
- a hiteltermék összetettsége,
- az ügyfélszegmens,
- a hitel összege,
- a hagyományos termékjellemzőtől való eltérés és annak mértéke,
- a bank mérete és
- a bank szervezeti struktúrája.
A hitel igénylésekor a hiteldöntés az adósminősítő rendszer alapján történik: ha az ügyfél olyan hitelt igényel, ami teljesíti a termékfeltételeket, akkor az ügyféllel kapcsolatos információk és dokumentumok bekérését és hitelesítését követően, az ezekre az adatokra lefuttatott adósminősítés eredménye meghatározza a hitelbírálatot és a döntést is. Pozitív döntést követően egyből megköthető a szerződés, majd kihelyezhető a hitel összege. Amennyiben a hiteltermék nem mondható sztenderdnek, akkor a döntési rangsor szerint a hitel-előterjesztés alapján hozzák meg a döntést.
6. A szerződés megkötése és a hitelellenőrzés
Pozitív döntés esetén a következő lépés a szerződés megkötése.
7. Folyósítás és hitelellenőrzés
A folyósítás előtt azonban még fontos a hitelellenőrzés, ennek a feladata, hogy a döntésnek megfelelően köttessen meg a szerződés, illetve kizárólag a szerződésbe foglalt kritériumok megvalósulása esetén menjen végbe a hitel folyósítása. A hitelellenőrzés másik célja, hogy a bank érdekeit szolgálja, így a bank csak annyi kockázatot vállal, ami nem sodorja veszélybe a működését.
8. Monitoring
Habár az ügyfél megkapja a hitel összegét, még nem ér véget a hitelezés folyamata. A bank a döntést a korábbi információk szerint hozza meg, viszont a hitelek futamideje általában több évet ölel fel, így ezidő alatt bármi történhet, ami az ügyfél törlesztési képességét veszélyeztetheti. A monitoring során a bank ezeket a tényezőket vizsgálja meg, hogy probléma felmerülése esetén erre minél hamarabb fény derüljön. Az éves monitoring ügyfélszegmensenként megy végbe, ahol a késedelmes fizetéseket együttesen vizsgálják, az ügyféltől közvetlenül nem szereznek be dokumentumokat.
9. A folyósítást követő események
A hitelösszeg folyósítása után bármilyen esemény befolyásolhatja a tranzakciót, így ezeknek az eseményeknek a banki kezelése kimondottan lényeges folyamat. Az ügyletet befolyásoló esemény lehet:
- az adóstárstól való elválás,
- haláleset,
- a biztosíték leváltása.
A hitelkihelyezés után az új ügyfél már meglévő ügyféllé válik, így az ügyfélről a bank számos adatnak a birtokában van. Ebben az esetben a bank már könnyebben és pontosabban értékesíthet egyéb pénzügyi termékeket az ügyfélnek, hiszen olyan ismeretekkel rendelkezik, amivel előzetesen személyre szabhatja ajánlatait. Arra is lehetőséget nyújt, hogy az ügyfél módosítsa a termékeit, például felemelje a hitelkártya összegének határát, esetleg a folyószámlahitel összegét módosítsa aktuális költéseinek és jövedelmének megfelelően.
10. A hitel lezárása
A hitelezés folyamatának utolsó lépése a hitel lezárása. Legjobb esetben ez a hitel futamidejének lejáratakor történik, amennyiben az ügyfél visszafizette a hitel tőkerészét és a kamatokat, vagyis a teljes hitelösszeget.
Értelemszerűen az ügyfél élhet az előtörlesztés lehetőségével is. Ekkor a hitel lezárása nem a futamidő végén, a teljes hitel visszafizetésével történik, hanem a futamidő végénél korábban törleszti az ügyfél a tartozását.
Rosszabb esetben az ügyfél fizetési képességét valamilyen esemény befolyásolja, így nem tud törlesztési kötelezettségeinek eleget tenni. A problémára gyakran megoldást jelenthet a törlesztések átütemezése vagy késleltetése, hiszen a banknak érdeke a hitel visszafizetése, míg az ügyfélnek érdeke hitelképességének megőrzése. Abban az esetben, ha nem sikerült megegyezni a probléma megoldásában, akkor idővel elkezdődik a behajtás folyamata, melynek része a hitel kezelése majd lezárása a követeléskezelés módszereinek segítségével.
