2024. április 21., vasárnap

A hitelezési feltételek szigorításának legújabb eszköze

A jegybanktörvényben a tavaly év végén véghezvitt módosítások újabb eszközt adnak a Magyar Nemzeti Bank kezébe a hitelezés feltételeinek szigorítását illetően. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfelek a magas hitelkamatok miatt inkább a hosszabb futamidejű konstrukciók irányába mozdulnak el, akkor a jegybank közbeléphet új eszközének köszönhetően.

Ismét módosul a jegybanktörvény

2022 utolsó hónapjában bólintott rá az országgyűlés a jegybanktörvény módosítására. Valószínűleg többször olvashattunk már ezzel kapcsolatban, viszont az oldalak leginkább a jegybankelnök, Matolcsy György fizetésemelésével kapcsolatban cikkeztek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a módosítás és a jogszabályba foglalt rendelkezések több ponton is érintik a hazai lakosságot.

A fontos rendelkezések közül ha csak egyet is szeretnénk megismerni, az az adósságfék-szabályok kibővítése legyen. Az adósságfék szabályokban élenjárók vagyunk, ugyanis Magyarország az elsők között vezette be a kötelező szabályokat Európán belül még 2015-ben. Ennek célja a hitelezés fellendítése és a hitelportfolió egészséges struktúrájának egyidejű megteremtése volt.

Az adósságfék rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozására vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adósok jövedelmére és a fedezetek értékére vonatkozóan egy határt szabott a jegybank a hitelfedezeti mutató (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) értékén keresztül. A JTM azt mutatja meg, hogy a hiteligénylő jövedelmének mekkora része terhelhető hitellel (elválasztva a fogyasztási és a jelzáloghitelek esetét).

A fogyasztási hitelek esetében a hiteligénylő jövedelmének 50 százaléka terhelhető hitellel, amennyiben havi nettó jövedelme nem éri el a 500 ezer forintot. Ha az igénylő jövedelme nettó 500 ezer forint feletti, akkor a jövedelem 60 százaléka terhelhető hitellel. A jelzáloghitelek esetében a terhelhetőséget befolyásolja a választott kamatperiódus is: ugyanez az arány 5 évnél alacsonyabb kamatperiódus esetében 25 és 30 százalék, 5-10 év közötti kamatperiódus esetén 35 és 40 százalék, míg 10 év felett pedig 50 és 60 százalék.

Többszöri változás = fokozatos szigorítás?

Az MNB rendszeresen megvizsgálja és elemzi a hazai hitelpiaci tendenciákat, az adósságfék-szabályok eredményességét, illetve a piaci szereplők visszajelzéseit, amelyeket figyelembe véve módosíthatja a korlátozásokat, amennyiben ezt szükségesnek ítéli meg. Ezek eredményeképpen az elmúlt néhány év tekintetében többször lehettünk már tanúi a szabályok módosításának. Ezek között az egyik legfontosabb az volt, hogy a változó kamatozású jelzáloghiteleket magasabb kockázattal veszik figyelembe.

A jegybank álláspontja szerint a jelenleg tapasztalható, illetve a rövid távon feltételezhetően fennmaradó lassuló hitelezés vonatkozásában az adósságfék korlátai megfelelő mozgásteret biztosítanak a hiteligénylők és a hitelintézetek számára, nem hátráltatják a lakosság egészséges hitelezését. A többszöri módosítás tehát nem jelent feltétlenül szigorítást, csupán a hitelfelvételi lehetőségek lazítását vagy szigorítását teszi lehetővé, amelyekre jelenleg nincs szükség.

A hitelezés szerkezeti elmozdulásakor léphet érvénybe

A jegybanktörvény módosításával az MNB egy olyan új eszközhöz jut hozzá, amelynek gyakorlata már nemzetközi szinten is elterjedt. Ennek megfelelően a jegybank a JTM és a HFM korlátok mellett már a jövedelem arányától függően a teljes adósság mértékére is  felső korlátot szabhat meg. A gyakorlatban az eszköz alkalmazása akkor jelenhet meg, ha a hiteligénylők egyre nagyobb összegben igényelnek hitelt, egyre hosszabb futamidőre, akkor a törlesztőknek ugyanúgy meg kell felelni a JTM előírásnak. Az új eszköz alkalmazásának ütemezéséről, illetve kalibrációjáról az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa határozhat a piac szereplőivel együttesen, a hitelezési kockázatok alakulásának szem előtt tartásával.

Az alkalmazással kapcsolatban a jegybank vélhetően azt kérdéskört fogja megvizsgálni, hogy a fogyasztási és a lakáshitelek körében jellemző-e a JTM plafonhoz közeli hitelezés növekedése, illetve ezzel egyidőben a futamidők kitolódása.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük