Az alapkamat idén jelentősen megemelkedett: szeptember 28-án a jegybank már 13%-ra növelte a mértékét. Az emelések egyértelmű következménye a THM-plafon emelése is, amely 2023. január 1-jétől következett be. Ez a lépés a bankok számára előnyös, hiszen nagyobb mozgásterük lesz, viszont mit jelent ez a hiteligénylők esetében? A témában hasznos tanácsokkal látunk el.
A THM-plafon jelentése és mértéke
A kifejezés a teljes hitel mutatóhoz kapcsolódik, ami az igényelt kölcsön teljes díját mutatja meg arányosítva a hitelösszeghez, mindezt százalékos formában. Ez tehát a hitelezett tőke összegén felüli fizetendő pénzösszeget is tartalmazza. Az egyes hitelajánlatokat az ügyfelek a teljes hiteldíj mutató értéke alapján tudják összehasonlítani. A THM-plafon pedig a mutató értékének törvény általi felülről történő korlátozását jelenti. A hitelintézetek tehát nem nyújthatnak olyan hitelt, aminek a THM-je magasabb, mint a THM maximalizált értéke.
A THM-korlát értékét az alapkamathoz igazítják, viszont míg az alapkamat évente többször is változhat, addig a plafon mértéke félévenként módosítható (félévkor és év végén). Ebből az is következik, hogy az alapkamat rendszeres növekedését a plafon nem fogja tudni azonnal lekövetni, így elképzelhető, hogy a magas alapkamat mellett is kedvező THM mellett juthatunk hitelhez. A THM az első félévben a június 30-án érvényes alapkamat
- a fogyasztási hitelek körében 24 százalékponttal,
- a hitelkártya, illetve folyószámla- és áruhitelek esetében pedig 39 százalékponttal növelt értéke.
Jelenleg az alapkamat 13%-os szinten jár, így 2023 első félévében a THM-korlát 24 és 39 százalékponttal fog emelkedni, így a fogyasztási kölcsönöknél a plafon 37%-ra, a hitelkártyák, folyószámlahitelek és áruhitelek esetében 52%-ra emelkedhet.
Ez az elmúlt évekhez képest jelentős növekedés, ugyanis tavaly december első napján az alapkamat mértéke 2,10% volt, így a 2022. január 1-jétől érvényes első féléves THM-plafon jóval alacsonyabb volt
- a fogyasztási hiteleknél 26,1%,
- az egyéb hiteleknél pedig 41,1% volt.
A jegybanki alapkamat emelése és így a THM-maximum értékének növekedése is az infláció drasztikus növekedéséhez kapcsolható, így a hitelek kamataiban is éreztetni fogja előbb-utóbb árnövelő hatását.
Hogyan alakul a hitelek árazása?
A hitelek áraiban láthatóan később jelentkeznek a változások, így a THM korlátait viszonyítva kedvezőbb THM mellett igényelhetünk még hiteleket, pedig már most érzékelhető a drágulás a hitelek áraiban, azaz a hiteligénylő magasabb költségeiben.
A jelenlegi adatok szerint az átlagos THM
- A lakáscélú jelzáloghitelek esetében (20 millió forint hitelösszeggel, 20 éves futamidőre, fix kamat mellett, 450 ezer forint nettó jövedelem esetén) 10,38%. Tavaly a lakáshitelek esetében a legmagasabb THM nem érte el a 9%-ot sem, míg az átlagos THM 6,1% volt a hiteltípus körében.
- A szabad felhasználású jelzáloghitelek körében (az előző adatokkal számolva) 10,90%, ami csupán kismértékben haladja meg a lakáscélú jelzáloghitelek átlagos THM-jét.
- A személyi kölcsönök esetében az átlagos értek láthatóan magasabb, 14,66%-os (8 millió forint hitelösszeg és 450 ezer forintos nettó jövedelem mellett).
- A hitelkártyák körében az átlagos THM 40,1%-on áll jelenleg.
2023: Hogyan fognak alakulni a hitelek?
A 2023. január első napján változó THM-korláttól nem kell megijedni: a bankok nem feltétlenül fognak hirtelen ilyen jelentős mértékben kamatokat emelni, így a THM sem fogja feltehetőleg elérni a plafon szintjét. Habár a szigorítás lehetősége adott a bankoknak, fontos szem előtt tartani, hogy jövőre is magas inflációval kell számolnunk, így az is elképzelhető, hogy az alapkamat is emelkedni fog. Ez azt is jelenti, hogy a hitelek költségei is tovább emelkedhetnek, miközben a költség növekedésének dinamikájában lassulásra számíthatunk. A jegybank legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint a lakáshitelek esetében idén év végén átlagosan 12% körüli érték várható.
