Az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt kénytelen volt megemelni a jegybanki alapkamatot. A kamatemelés drasztikus, 75 bázisponttal lett nagyobb június 15-én. Az amerikai történelemben 1994 óta nem volt példa ekkora mértékű kamatemelésre. Az alapkamat felemelése elsősorban az infláció csökkentését szolgálja, azonban emellett az amerikai háztartások és vállalkozások sokaságára gyakorol hatást, hiszen egyrészt növeli a hitelek költségeit, másrészt visszafogja a gazdaságot. A közgazdászok és elemzők előzetesen 50 bázispontos emelést jósoltak, a piac pedig egyből reagált a drasztikus emelésre.
A FED kamatemelésének célja
Az amerikai jegybank elnöke, Jerome Powell kijelentette, hogy a kamatemelés egyértelműen a magas infláció visszaszorítását célozza. Kiemelte azt is, hogy a monetáris politika eszköztárát felhasználva igyekeznek fenntartani a két százalékos pénzromlást. Azt, hogy a jövőben milyen pénzügyi intézkedések kerülnek bevezetésre, az az aktuálisan beérkező adatok függvénye.
Az árnövekedés hatalmas terhet ró az amerikai háztartásokra, amely a rekordnak számító inflációval párosulva nagyban visszaveti a vásárlóerőt is. A rekord inflációra a befektetők is reagáltak: várakozásaik szerint újabb kamatemelésekre lehet számítani. A FED előrejelzései ezt megerősítik, hiszen
- 2022-ben 1,9 %-ig,
- 2023-ban pedig 2,8%-ig is emelkedhet a jegybanki alapkamat.
Az Európai Központi Bank is hasonló döntésre szánta el magát: az utolsó kamatemelés 11 éve történt, amelyet az adósságválság tett szükségessé. Jelenleg az EKB is úgy látja, hogy meg kell védeni az uniós tagállamokat azoktól a pénzügyi zavaroktól, amelyek egy évtizeddel ezelőtt, az adósságválság idején voltak tapasztalhatóak.
