A fiatalok is egyre jobban érzik az inflációt: egynegyedük úgy érzi, hogy egy év alatt az árak több mint 40 százalékkal emelkedtek, 22 százalékuk pedig 25-39 százalék közötti árdrágulást érzékelt februárban. A válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) érzékelt erős drágulást az élelmiszerek esetében. Ugyanakkor a többi termék és szolgáltatás is hasonló mértékben drágult a K&H ifjúsági index felmérésének eredményei szerint.
K&H ifjúsági index: mindenhol érződik az infláció
Az inflációs adatokkal megegyezően, jelentős változást érzékelnek a fiatalok. 2022 első felében a fiatalabb generációk nem észleltek jelentősebb áremelkedés, viszont idén az év elején már 19-29 éves korosztály is komolyabban érzékelte az árdrágulást a K&H ifjúsági index első negyedéves eredményei szerint. A drasztikus áremelkedést tapasztaló válaszadók aránya majdnem az összes vizsgált termék- és szolgáltatáscsoport esetében jelentős emelkedést mutat éves összevetésben.
Tavaly év elején csakis az élelmiszerek és italok területén haladta meg az 50 százalékot azoknak a fiataloknak az aránya, akik jelentősnek érzik az említett kategória áremelkedését. 2022 első negyedévében 57 százalék, áprilisban már 60 százalék gondolta úgy, hogy az élelmiszerek és italok esetében lényegi drágulás ment végbe. Idén január és március között pedig mindössze a közlekedéssel kapcsolatos kiadások áremelkedése maradt 50 százalék alatt. Szám szerint a válaszadók 49 százaléka tapasztalta a közlekedési kiadások jelentős drágulását. Ezt leszámítva
- az ételek,
- italok,
- szórakozás,
- lakhatási és gyerekhez köthető kiadások,
- ruhák tekintetében meghaladta az arány az 50 százalékot.
Kiemelkedő az élelmiszerek árdrágulása
A K&H ifjúsági index első negyedéves eredményei alapján a 30 év alatti fiatalok 76 százaléka érzékelt jelentős árdrágulást az élelmiszerek körében.
„A nők az átlagnál magasabb, 83 százalékos, míg a férfiak alacsonyabb, 73 százalékos arányban tapasztaltak jelentős élelmiszer drágulást. A megyeszékhelyeken és a kisvárosokban 83 százalék és 77 százalék, Budapesten „csak” 67 százalék volt azok aránya, akik az élelmiszerek és az italok jelentős drágulását tapasztalták. A keleti országrészben élők szintén 83 százaléka értékelte úgy, hogy meglehetősen nőtt az élelmiszerek ára”
mutatta be a felmérés eredményeit Molnár Gergő, a K&H lakossági marketingvezetője.
Molnár Gergő azt is hangsúlyozta, hogy a kapott eredmények megfelelnek a hivatalos adatoknak, ugyanis az elmúlt jó pár hónap ténylegesen a jelentős élelmiszer árdrágulásról szólt. Visszaemlékezett a tavalyi évre, amikor a hosszú távú, éves átlagos adatok tekintetében az élelmiszerek ára 26 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Ilyen mértékű drágulás utoljára 1995-ben volt tapasztalható, amikor az élelmiszer-infláció 30 százalékos volt.
A tényadatokkal egybevágóan érzik a fiatalok a drágulást
A huszonéves fiatalok 65 százaléka tapasztalta, hogy lényegesen emelkedtek a szórakozóhelyek és éttermek árai. Ezt követi a lakhatási költségek jelentős megemelkedése, amit a válaszadók 64 százaléka tapasztalt. A K&H ifjúsági index eredményei szerint a fiatalok 57 százaléka érezte a szolgáltatások (pl. fodrász) nagymértékű áremelkedését is.
- A ruházati termékeknél 53 százalék,
- a műszaki cikkeknél 51 százalék,
- a gyermekkel kapcsolatos kiadásoknál 51 százalék tapasztalta ugyanezt.
Az eredményekből az látszik, hogy a fiatal generáció inflációs véleménye felel meg leginkább a hivatalos statisztikáknak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok szerint az éves infláció 26 százalék volt idén februárban. Ugyanakkor ezzel szinte megegyezik a KSH statisztikája, miszerint az infláció 25,4 százalékot tett ki. A válaszok azonban széles skálán mozognak:
- 22 százalékuk 25-39 százalékos,
- 25 százalékuk 40 százalékot meghaladó inflációt tapasztalt,
- 26 százalékuk 15-24 százalékos,
- a többiek 15 százalékot el nem éri árdrágulást tapasztaltak.
