A fintech szektorban számos elért siker ellenére érdemes szót ejteni a kudarcokról is. Ebben a szemléletben szedett össze a TechCrunch+ olyan újításokat a területen, amik hatalmas felhajtást kaptak, nagy visszhangot keltettek, mégis besültek. A sikertelen listán olyan pénzügyi termékek és szolgáltatások találhatóak, mint a robot-tanácsadók, a közösségi hitelezés (P2P lending), a közösségi biztosítás, a pénzügyi tervező appok, a mikrobiztosítások, és a social trading platformok. És hogy mik ezek és miért nem lettek népszerűek? Cikkünkből megtudhatod!
Robot-tanácsadás (robo-advisors)
Több fintech vállalat is próbálkozott a robot-tanácsadás bevezetésével, ami lényegében egy olyan tanácsadó, ami automatizáltan, algoritmus alapján nyújt befektetési segítséget és tanácsokat az ügyfelek portfóliójának optimalizálásához. A felhasználónak először a pénzügyi számlákat kell importálni a felületre, amit figyelembe véve a robot befektetési tippeket ad (például melyik részvényt lenne érdemes lecserélni ETF-re).
A robot-tanácsadás azt a célt szolgálta, hogy a felhasználók teljességgel átlássák befektetési portfóliójukat – attól függetlenül, hogy melyik banknál vagy fintech szolgáltatónál milyen számlákkal (pl. befektetési, értékpapír) rendelkeznek – és azt a tanácsokra alapozva menedzselhessék. Habár ez egy innovatív és hasznos fintech megoldás, mégsem kezdték el használni a befektetők, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Pár évre rá az ezzel foglalkozó cégek (pl. Financial Guard, FutureAdvisor, Jemstep, SigFig) tevékenységükben irányt váltottak.
Vajon a befektetési piacon a legnagyobb szereplők miért nem vezették be a robot-tanácsadást ügyfeleiknek? Feltehetőleg ennek az az oka, hogy a legnagyobb befektetési szolgáltatók általában saját befektetési alapokkal és ETF-ekkel üzletelnek, így az automatizált tanácsadó lehet, hogy másik szolgáltató malmára hajtaná a vizet. Ebből kifolyólag nem lettek népszerűek a robot tanácsadók sem, így jelenleg is csak olyan online befektetési módszereket vehetünk igénybe, amik nem képesek utolérni ezen fintech újítás szolgáltatásait.
A közösségi hitelezés és a közösségi biztosítás
A 2008-as válság közepette jöttek létre az első közösségi (P2P) hitelezési és közösségi biztosítási startupok, amelyek viszonylag hirtelen nagy népszerűségre tettek szert azok között, akik elvesztették bizalmukat a pénzügyi rendszerekkel szemben, esetleg kiszorultak a hitelezésből. Ilyen P2P platformot biztosított a hitelezésben a Lending Club és a Prosper, a biztosítás területén pedig a Lemonade és a Friendsurance. A tradicionális bankokhoz és biztosítókhoz viszonyítva ezeket a fintech szolgáltatásokat teljes mértékben digitalizáltan kínálták, amely mellé jobb ügyfélélményt és korrekt árakat biztosítottak az ügyfeleknek.
Bár ezek a platformok mind hozzájárultak a 100%-ig digitálisan működő hitelezők és biztosítók egy új körének kialakulásához, a peer-to-peer szolgáltatások nem maradtak sokáig népszerűek. A TechCrunch ezt azzal indokolta, hogy a P2P platformok nem tudták megnyerni azokat az ügyfeleket, akik a forrást biztosították volna a finanszírozáshoz. Szintén problémát okozott, hogy a növekedéshez nem voltak képesek olyan gyorsan tőkét injektálni, mint kellett volna. A P2P platformok közül számos besült, vagy a peer-to-peer jelleget lecserélték intézményi források gyűjtésére, ami feltehetőleg könnyebb, mint az egyéni befektetők sokaságától ugyanezt az összeget összeszedni.
A pénzügyi tervező applikációk és a mikrobiztosítások
Az elmúlt évek során rengeteg olyan mobiltelefonos fintech applikációt fejlesztettek ki, amelyek a pénzügyi tervezést és mikrobiztosítás igénybevételét teszik lehetővé.
A pénzügyi tervezésen alapuló applikációk célcsoportját többnyire a fiatalabb generációk és a kevésbé jó anyagi helyzettel rendelkezők adják, ugyanis ezek a felhasználók nem engedhetik meg maguknak, hogy pénzügyi tanácsadóhoz forduljanak. A mikrobiztosítások (on-demand biztosítások) pedig azt a célt szolgálták, hogy a felhasználók rövid időtartamra is köthessenek kisebb összegben biztosítást, például egy néhány órás autóút esetében az erre a periódusra szóló egyszeri gépjármű biztosítást.
Mindkét fintech alkalmazás a süllyesztőben kötött ki, ami azzal magyarázható, hogy felülbecsülték az átlagos ügyfelek személyes pénzügyek iránti ambícióit. Az emberek nagyobb része nem foglalkozik annyit pénzügyeivel, mint kellene, de az is elképzelhető, egy-egy ilyen egyszeri eseményre szimplán elfelejt biztosítást kötni.
Általánosságban véve a felhasználók nem szeretnek foglalkozni a pénzügyeikkel és a pénzügyi tervezéssel, állandóan nyomonkövetni kiadásaikat és bevételeiket a pénzügyi applikációkon keresztül, vagy pénzt fordítani ilyen app-okra. Az évek során a hagyományos pénzügyi szolgáltatók is utolérték a terület élenjáróit, így már a mobilbankos felületekre is beépültek az olyan fintech újítások, mint a kiadáskövető és pénzügyi tervező programok.
Social trading felületek
A TechCrunch alapján az elmúlt 10 évben minimum 40 olyan fintech startup volt, ami olyan megoldást vezetett be felhasználóinak, amelyek lehetőséget nyújtanak más felhasználók kereskedési taktikáinak lemásolására, a legjobb kereskedési algoritmusok, esetleg a legjobb hedge fundok módszereinek “ellopására”.
A platformok iránt olyan várakozások születtek, hogy majd mindenkinek hozzáférést biztosítanak a pénzügyi szolgáltatásokhoz, köztük azoknak is, akik nem rendelkeznek befektetési-pénzügyi ismeretekkel, tapasztalatokkal. Úgy gondolták, hogy ezek a felhasználók is lehetnek olyan sikeresek, mint a Wall Street-i befektetők és fintech szakértők. Manapság azonban a kisbefektetők csupán kis része veszi igénybe ezeket a social trading platformokat, hiszen még mindig az a jellemző, hogy a családtól, barátoktól, ismerősöktől kérnek tanácsot, sem mint ismeretlen befektetőket lemásoljanak.
