Mit szólnál, ha azt hallanád, hogy hazánkban minden nap egy család elveszíti megtakarításait a csalók miatt? A hír sajnos igaz, derült ki a KiberPajzs projekt sajtótájékoztatóján. A kiberbűnözők a vállalati szektort sem kímélik: hetente egy vállalat szenved el valamilyen veszteséget az online térben. A digitális csalások mértéke olyannyira megemelkedett, hogy csak az idei évben eddig annyi ilyen ügy került a Pénzügyi Békéltető Testület elé, mint tavaly egy év alatt összesen.
Még így is digitálisan biztonságosnak számít hazánk
Magyarország a kiberbűnözők számos támadása ellenére még mindig a legbiztonságosabb országokhoz sorolható a digitális biztonsági statisztikákban. Az adataink és pénzünk megvédése érdekében több ezer szakértő dolgozik minden egyes nap az automatizált rendszerek sokasága és a mesterséges intelligencia mellett.
A statisztikából viszont kiderül, hogy hazánkban minden egyes nap egy család elveszíti az összes megtakarítását a kiberbűnözők átverési módszerei miatt. Emellett heti szinten egy vállalat jelentős veszteséget szenved el – közölte a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente a Kiberpajzs sajtótájékoztatóján. A csalók egyre újabb, egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak, így fontos résen lenni egy-egy banktól vagy közműszolgáltatótól kapott e-mail és üzenet esetében. Azt is hangsúlyozta, hogy a problémát többnyire az emberek megtévesztése jelenti. A kibertámadások kivédéséhez viszont nélkülözhetetlen a pénzügyi tudatosságunk fejlesztése.
Össze kell fogni a kiberbűnözők ellen!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) összefogásának eredményeképpen tavaly elindult a KiberPajzs elnevezésű oktatási és kommunikációs együttműködés. A kezdeményezéshez azóta az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott, a sajtótájékoztatóval egyidőben pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is betársult.
A kiberbűnözők, vagyis a digitális csalók elleni aktív fellépés nélkülözhetetlen, hiszen az ügyfeleknek fel kell ismerni, ha a csalók érzelmileg próbálják manipulálni (pl. unokás csalások) őket, esetleg valamilyen megtévesztéses módszerrel próbálják ellopni az emberek pénzét. A KiberPajzs együttműködés azt a célt tűzte ki, hogy megerősítse a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát, illetve hogy hatékonyan kezelje a potenciális kiberkockázatokat.
Aktívan tevékenykednek idén is a kiberbűnözők
Az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett a csalások száma – kezdte az adatok ismertetését Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. Míg a jegybankban működő Pénzügyi Békéltető Testületnek (PBT) 2018-ban még csak 25 kibercsalásos esettel kezdett megküzdeni, addig tavaly ez tizenkétszeresre nőtt, így 322 ügy került a testület elé. Az idei év mindenképpen kiemelkedő lesz, hiszen aktívabbak a kiberbűnözők, mint valaha: már május 15-re elértük a tavalyi ügyszámot.
A Pénzügyi Békéltető Testülethez forduló ügyfeleket
- 17 esetben bankra hivatkozva verték át a csalók az elmúlt kb. öt évben,
- 512 alkalommal betéti kártyájukról,
- 28 esetben hitelkártyáról,
- 342 ügyben bankszámláról, illetve
- 3 esetben a csalók a nevükben felvett személyi kölcsönön keresztül lopták meg az áldozatokat.
Az átvágás leggyakoribb módszerei között szerepel a pénzintézetek vagy kereskedők nevében való telefonhívás, a nem valós banki weboldal és a kedvező befektetési lehetőségek kínálata. A kiberbűnözők célja minden esetben ugyanaz: megszerezni az ügyfelek banki adatait és ellopni megtakarításaikat. Ezeket az adatokat soha nem szabad kiadni külsős személyeknek! – hangsúlyozta az alelnök.
Ezek voltak a legdurvább csalások
A BPT találkozott olyan üggyel, amikor a kiberbűnözők személyi kölcsönt vettek fel az ügyfél nevében. A hitel összege 7,370 millió forint volt, amelyet a csaló márciusban igényelt. A hitelszerződés 3 perc múlva már meg is köttetett, 15 perccel később az összeg kiutalása megtörtént, amelyet a csalók egy percen belül, mindössze 50 másodperc alatt már tovább is utalták.
Olyan eset is volt, hogy az ügyféladatokkal a kezükben a csalók 2 óra alatt 17-szer indítottak utalást egy bankszámláról egy fizetési szolgáltató hazai számláira, mindezt 48 millió forintos összértékben.
Szintén megtörtént, hogy 2 napon keresztül összesen 23-szor, ugyanabban az összegben, ugyanannál az elfogadóhelyen végeztek bankkártyás tranzakciót a kiberbűnözők.
A csalók nem válogatnak, mindenkinél bepróbálkoznak, így érdemes kiemelt figyelmet fordítani, ha banktól, pénzügyi szolgáltatótól, közműszolgáltatótól, kereskedőktől kapunk üzenetet, e-mailt vagy fogadunk hívást!
