,,Egy pár nap késés nem számít” – hangzott már el a mondat sokak szájából. Gyaníthatunk sokunkkal megesett, hogy egy számla befizetésével vagy a hitel törlesztésével kicsit megcsúsztunk. Ha egy pár napon belül ezt rendeztük, akkor nem feltétlenül kellett következményekkel számolnunk. A bankok azonban szigorúak és nem felejtenek, szankciós eszközükként pedig a késedelmi kamat szolgál. Ez lényegében a büntetésünk azért, ha megcsúszunk a törlesztőrészlet befizetésével. A cikkben most ezt a témát vesszük át az elejétől a végéig!
Mit takar a késedelmi kamat?
A Polgári Törvénykönyv szerint a késedelmi kamat egy olyan pénzügyi ellentételezés, amely abban az esetben terheli az adóst, ha nem rendezi határidőn belül a tartozását. A késedelmi kamat tehát egy jogi szankció, ami a fizetés elmaradásával jár együtt. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a késedelmi kamatot a bank akkor is érvényesítheti, ha nem szándékosan maradtunk el a törlesztéssel, például betegség vagy baleset miatt.
Ezzel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy késedelmi kamat csakis abban az esetben szabható ki, ha a pénztartozás nem kerül időben megfizetésre. Ez azt jelenti, hogy ha másféle kötelezettségünkkel maradunk el, akkor késedelmi kamattal nem terhelhetnek minket. Amennyiben például
- a vállalkozó nem fejezi be időben a megrendelt munkát,
- az albérlő nem adja vissza határidőn belül az ingatlant tulajdonosának,
- a fuvarozó nem szállítja le időben az árut, akkor nem késedelmi kamatot, hanem kötbért vagy kártérítést köteles fizetni.
Mekkora lehet a ,,büntetés” mértéke?
A késedelmi kamat mértékéről szintén a törvény határoz. Ez alapján “Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.”
Más szóval: a késedelmi kamat mértéke alapvetően az aktuális jegybanki alapkamat mértéke. Ezzel jogi szövegkörnyezetben jogi kamatként is találkozhatunk. Azt viszont fontos tudni, hogy a szerződésben más intézkedés is szerepelhet. Sőt, a késedelmi kamat akkor is felszámítható, ha erre a szerződés külön nem tér ki.
A vállalkozásokra is ugyanez a mértékű ,,büntetés” terjed ki? Nem, a törvény alapján a gazdálkodó szervezetek esetében a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. Ez esetben is igaz, hogy a kamat akkor is érvényesíthető, ha erről a szerződés nem határoz (kivéve a kötbér esetét).
Mikortól fizetendő a késedelmi kamat?
Amennyiben nem fizettük ki pénztartozásunkat a határidőig, akkor az ezt követő első naptól kezdve kell számolunk a késedelmi kamattal. Ez a törvény adta lehetőség miatt automatikusan érvényes, azaz a bank erről nem köteles felszólítást küldeni.
Ha nincs megadott fizetési határidő, amin belül rendeznünk kellene tartozásunkat, az nem jelent kibúvót a késedelmi kamat alól. Ebben az esetben a számla vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számolt 30 napot követően beszélhetünk késedelemről. A kamat egészen addig számítódik fel, amíg a teljes tartozásunkat nem rendezzük.
Mit jelent ez a hitelek esetében?
A hitelek esetében eltérően határoz a késedelmi kamat mértékét illetően a Polgári Törvénykönyv. Amennyiben a hitelre kamatot is fizetünk – azaz tartozásunk nem kamatmentes –, akkor késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat egyharmadával egyezik meg, de a normál és a késedelmi kamat összege minimum az alapkamattal megegyező mértékűnek kell lennie.
Nézzünk meg egy egyszerű példát, ahol a hitelünk kamata 5%, a jegybanki alapkamat pedig 6,5%. Ez esetben a késedelmi kamat 6,5 x 0,33 = 2,17%. A teljes kamatteher tehát 5 + 2,17 = 7,17%. Ez megfelel a törvénynek, hiszen magasabb, mint az alapkamat.
A gyakorlatban azonban fontos tudni, hogy a pénzintézetek jellemzően nagyobb késedelmi kamatot foglalnak az ügyfelek hitelszerződésibe, mint a törvényileg megfogalmazott minimum. Ez esetben a hitelkamat mellé határoznak meg késedelmi felárat, de az is előfordulhat, hogy egy fix százalékos késedelmi kamatot írnak elő.
Mekkora lehet legfeljebb a késedelmi kamat?
Hiába késett az adós a törlesztéssel, a bankok nem ,,büntethetik” a végtelenségig az ügyfeleket. A törvény alapján a késedelmi kamatnak ugyanis van felső korlátja. Ez alapján a pénzintézetek legfeljebb akkora késedelmi kamatot szabhatnak meg, amely nem lépi túl a hitelszerződésben meghatározott ügyleti kamat (azaz a normál hitelkamat) másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt értékét, valamint nem lehet magasabb, mint a maximális THM.
A Teljes Hiteldíj Mutató esetében a felső korlátot a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értéke jelenti. Ez a hitelkártya, hitelkeret és áruhitelek esetében akár az alapkamat 39 százalékponttal növelt érétke is lehet.
Ha nem törlesztjük időben tartozásunkat, akkor a határidőt követő első naptól automatikusan terhel a késedelmi kamat. A következő törlesztéskor tehát már nemcsak ez elmaradt összeget kéri a bank, hanem a késedelmi kamat és az egyéb költségek összegét is.
Amennyiben az elmaradásunk eléri a mindenkori minimálbér összegét, illetve legalább 90 napja folyamatosan fennáll, akkor pedig már nemcsak extra költségekkel kell számolnunk, hanem azzal is, hogy felkerülünk a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistájára is. További elmaradások esetén a hitelintézet felmondja a szerződésünket, majd a teljes tartozás összegét követeli rajtunk. Ekkor pedig a késedelmi kamat a teljes adósság után fizetendő.
