Egy olyan betegség vagy baleset, ami pihenésre és regenerálódásra kényszerít, már önmagában elég probléma. Ha pedig mellé még olyan dolgokkal is foglalkoznunk kell, mint a betegszabadság, táppénz és különféle igazolások, gyorsan görcsbe állhat a gyomrunk. A betegségeket azonban senki nem kerülheti el, főleg a hideg időjárás és az ezzel együtt járó influenzaszezon közeledtével. Ezzel párhuzamosan pedig érdemes kicsit utánajárni a táppénz és a betegszabadság témájának is.
A szabályok nagyjából ugyanazok 2025-ben, mint korábban, de nem árt tudni, hogy pontosan mire és meddig vagyunk jogosultak, összegszerűen mit jelent és hogyan intézhetjük. Ha nem szeretnéd a jogszabályokat bújni, akkor ez a kisokos most neked szól!
Kezdjük az alapoktól: mi az a táppénz?
Amennyiben betegség vagy baleset miatt nem tudunk dolgozni, akkor erre az időszakra pénzbeli ellátást igényelhetünk. Ez maga a táppénz. A táppénz tehát egy olyan anyagi támogatás, ami a munkából való kiesés esetén pótolja jövedelmünket. Ennek köszönhetően nem kell a megélhetésünk miatt aggódni, hanem a felépülésre fókuszálhatunk.
Hazánkban a táppénz a társadalombiztosítási rendszer része. Ezek a szabályok rögzítik, hogy ki jogosult rá, hogyan fizetik ki, és milyen feltételekkel lehet igényelni.
Ki jogosult a táppénz igénybevételére?
A táppénzt azon munkavállalók vehetik igénybe, akik biztosított jogviszonnyal rendelkeznek. Ez a mondat két feltételt fogalmaz meg: a hivatalos munkaviszonyt és a társadalombiztosítási járulék fizetését. A jogosultsághoz azonban szükség van arra is, hogy a munkaképtelenségről orvosi igazolással rendelkezzünk, hiszen ez tanúsítja, hogy nem tudjuk ellátni munkaköri teendőinket.
Ezzel kapcsolatban viszont fontos a betegséggel töltött időszak felosztása. Ebből az első 15 munkanap a betegszabadság, ezt követően beszélhetünk csak táppénzről. Azt is fontos tudni, hogy naptári évenként értendő a 15 munkanap betegszabadság. A köznyelvben elterjedt használattal szemben tehát ebben a 15 munkanapban betegszabadságon, nem pedig táppénzen vagyunk. A betegszabadság alatt a távolléti díj 70%-ára vagyunk jogosultak, azonban ez az összeg adó- és járulékköteles.
Munkavállalói szempontból azonban nincs sok különbség, hiszen ugyanúgy részesülünk az ellátásban. Ez inkább a kifizető számára fontos: a betegszabadság 15 munkanapja alatt a munkáltató fizeti az összeget, ezt követően pedig az állam fizeti a társadalombiztosítás terhére.
A keresőképtelenségről további fontos információkat a Magyar Államkincstár oldalán olvashatunk.
Mekkora összegre lehetünk jogosultak?
A táppénz összege nem egy általánosan meghatározott pénzérték. Ennek összegét olyan szempontok befolyásolják, mint például a munkavállaló jövedelme. Az ellátás összegének az alapja a jövedelem naptári napi átlagának függvényében számítják ki. Ezen felül a táppénz összegének meghatározásakor figyelmet fordítanak
- a bruttó társadalombiztosítási járulékköteles jövedelem mértékére,
- a táppénzen töltött napok számára, illetve
- a kórházi kezelés szükségességére (ez csökkentheti az összeget).
Amennyiben a beteg minimum 730 napja biztosított és otthon lábadozik, akkor az ellátás összege a megállapított naptári napi bruttó 100% alap 60%-a. Ha biztosítása nem éri el a 730 napot, vagy kórházban gyógyul, akkor a táppénz 50%-os lehet. Azt is fontos tudni, hogy az ellátás összegében van felső korlát, mégpedig a mindenkori minimálbér duplájának 30-ad része egy napra.
Nézzünk meg egy egyszerű példát!
Vegyünk példaként egy munkavállalót, akinek havi jövedelme bruttó 500 000 forint. A betegség alatt otthonában gyógyul, nem áll kórházi kezelés alatt. Tegyük fel, hogy rendelkezik legalább 730 nap biztosítási idővel. Ekkor a táppénz így alakul:
Egy napra jutó táppénz: (500 000 Ft / 30) x 0,6 = 10 000 forint.
Amennyiben 10 napot tölt a munkavállaló táppénzen, akkor a napi táppénz összegét tízzel felszorozva megkapjuk a teljes összeget, vagyis:
Összes táppénz= 10 000 forint x 10 nap = 100 000 forint.
Az ellátás összegét befolyásolhatja a biztosítási idő és a lábadozás jellege, azonban a számítás ugyanezen az elven történik.
Találkozhatunk különleges helyzetekkel is
Találkozhatunk néhány olyan egyedi helyzettel, amikor a táppénzt hosszabb ideig vagyunk kénytelenek igénybe venni, netán különleges feltételek szabályozzák. A tartós táppénz és a kórházi táppénz két olyan eset, amire egyedi szabályozás van érvényben.
Mi az a tartós táppénz?
Alapvetően a táppénz legfeljebb egy évig járhat, azonban ez bizonyos feltételek esetén kitolható. Amennyiben folyamatosan biztosítottak vagyunk és orvosi igazolásunk van a munkaképtelenségről, akkor egy éven túl is részesülhetünk ellátásban. Az összeg kiszámítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, annyi a kitétel, hogy újabb orvosi vizsgálatok és igazolások kellenek a jogosultság fenntartásához. Ezt a Kormányhivatal Pénzbeli Egészségbiztosítási Osztálya bírálja el.
Miben más a kórházi táppénz?
Amennyiben a kórházi kezelés indokolt, akkor alacsonyabb összegű ellátásra lehetünk jogosultak. Az otthoni gyógyulás esetén az összeg a megállapított naptári napi bruttó 100% alap 60%-a, ami kórházi ellátás esetében 50%-ra módosul. Ez a megközelítés azon alapul, hogy a kórházi kezelés alatt a beteg teljes ellátásban és betegápolásban részesül.
Növelhető a táppénz összege?
Bizonyos esetekben akár magasabb összegű táppénzre is jogosultak lehetünk, mint általánosságban. Ilyen lehet például, ha a munkavállaló baleseti táppénzt igényel. Ekkor a munkavállaló a bruttó keresetének 100 vagy 90%-ára lesz jogosult ellátás formájában. Az alkalmazott arány ez esetben is attól függ, hogy a lábadozás otthon vagy a kórházban történik.
