Az év feléhez közeledve már egyértelművé vált, hogy idén sem fog szárnyalni a magyar gazdaság. Az infláció, a forint árfolyam és a jegybanki alapkamat szinte mindenhol érezteti hatását. Ebből kifolyólag sokakat érdekel a kérdés: mire számíthatunk az év végéig? Ha pedig egy kicsit távolabb tekintünk, mit várhatunk jövőre? A CIB Bank makrogazdasági elemzéséből most választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
Mekkora infláció várható idén és jövőre?
A bank a korábbi 5%-ról 4,5%-ra módosította inflációs előrejelzését. A mérséklés oka nem a kedvező gazdasági környezetben keresendő, hanem olyan eseményekben, mint például Trump vámháborúja. Ez több oldalról hatást gyakorol az inflációra, azonban összességében rövidtávon csökkentheti az infláció szintjét.
Az elemzés szerint 4% körül alakulhat az infláció a közeljövőben. Habár ez jobb, mint az elmúlt havi trendek, továbbra is erős inflációs nyomással kell számolni. Ez a feszes munkaerőpiacra és a növekvő bérdinamikára vezethető vissza. A jelenlegi feltételek mellett a 3%-os inflációs célérték elérése rövid távon nem valószínű. A 2-4%-os célsávba pedig várhatóan jövőre fog visszatérni az infláció.
Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy az alacsonyabb inflációs számokban jelenleg az árrésstop és ársapka hatása is tükröződik. Ezek ideiglenesen ténylegesen mérséklő hatásúak, azonban nem jelentenek megoldást az alapfolyamatok szintjén lévő erős árnyomásra. Ez a helyzet tehát csak átmenetileg tartható fenn, ugyanis esélyes, hogy a vállalkozások igyekeznek majd kompenzálni az elmaradt profitot. Ez pedig ismét felfelé tolhatja az árakat a korlátozások feloldása, vagy a piaci körülmények javulása esetén.
Hogyan alakulhat a forint árfolyama?
Az idei évben a forint árfolyama 397 és 416 között változott az euróval szemben. Az árfolyamot szemmel láthatóan külső tényezők mozgatják, mint például a globális kockázati hangulat. Ez pedig egyelőre így is fog maradni. Sőt, az árfolyam ingadozását tovább növelhetik a közeledő választások, az unióval való harcok, az uniós pénzek kérdése, a költségvetés és a belpolitika alakulása is. Rövid távon viszont nem valószínű, hogy az árfolyam ennél jelentősebben elmozdulna – habár ez bármelyik pillanatban változhat.
A CIB elemzése szerint év végéig 400-420 között alakulhat a forint-euró árfolyam. Egy nagyobb sokk esetén a jegybank gyaníthatóan beavatkozna, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy a rossz árfolyamról szóljon minden hír. Ha a forint árfolyama erősödne, akkor az MNB kamatvágásba kezdhetne. Az elemzők szerint azonban a hazai valuta lassan, de tartósan fog gyengülni a közeljövőben, csakúgy, ahogyan az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan tette.
Mikor számíthatunk a jegybanki alapkamat csökkentésére?
A jegybank legutóbb 2024. szeptemberében módosította az alapkamatot, ami így október óta megrekedt a 6,5%-os szinten. Az azóta eltelt időszakban emelkedett az infláció, romlottak az inflációs várakozások, a forint kiszámíthatatlan, ráadásul a külső környezet is hirtelen változik. Mindez pedig nem sok lépést hagyott az MNB-nek.
Az idei évre jellemző történelmi léptékű bizonytalanság, az infláció célértéktől való eltolódása és a magas inflációs várakozások alapján nem túl valószínű az alapkamat csökkentése. Az MNB új vezetése igyekszik hiteles képet kialakítani magáról, így most rendkívül óvatosak a monetáris politikát illetően. Az extrém nemzetközi bizonytalanság, a piaci hangulat ingadozásai és az a megközelítés, miszerint a piac alapján a hazai gazdaság van az egyik legnagyobb mértékben kitéve a vámháború kedvezőtlen hatásainak, méginkább kizárja a kamatvágás lehetőségét.
A CIB Bank elemzése alapján idén a nyár végéig nagy valószínűséggel változatlan marad a jegybanki alapkamat. Az MNB jelenleg arra törekszik, hogy a romló növekedési kilátások, az inflációs kockázatok és a pénzügyi stabilitás között megtalálja az egyensúlyt. Ennek megfelelően ősszel várható leghamarabb kisebb léptékű kamatcsökkentés. Ez pedig az év végén 6%-os alapkamatot is eredményezhet.
