Túl derűlátó módon ítélik meg a piaci szereplők annak az esélyét, hogy a jegybankoknak Európában és Amerikában sikerül recesszió nélkül megfékezniük az inflációt – fejtette ki nyilatkozatában a Pimco, a világ legnagyobb intézményi kötvényalap-kezelőjének vezetője. Az infláció valóban problémát jelent, kezelésére a legjelentősebb jegybankok szigorú monetáris politikát folytatnak. A magas kamat több szempontból is problémát jelent.
Túlságosan is optimisták a piaci szereplők
Az 1800 milliárd dolláros tőkét kezelő Pimco befektetési igazgatója, Daniel Ivascyn úgy nyilatkozott Financial Times brit napilapnak, hogy ő maga “keményebb landolásra” számít, mint a többi befektető. Ezt azzal indokolta, hogy a legnagyobb jelentőséggel bíró központi bankok továbbra is a kamatemelések mellett foglalnak állást.
“Minél nagyobb a késztetés a további szigorításra, annál nagyobb a kockázata a szélsőségesebb gazdasági kilátásoknak” – nyilatkozta a befektetés-kezelő cég befektetési vezetője. Ivascyn azt is kiemelte, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a kamatemelések időben nem azonnal éreztetik hatásukat, hanem általában öt-hat negyedév múlva jelentkeznek. Azt is hozzátette, hogy a vállalat úgy gondolja, hogy a piac jobban megbízik a központi bankok döntéseiben, mint kellene, valamint abban, hogy a jegybankok képesek pozitív eredmények elérésére.
A befektetési igazgató véleménye szerint a piac szereplői túlzottan bizakodóak abban a tekintetben is, hogy a központi bankok képesek lesznek a hozamgörbékből levezethető gyorsaságú kamatvágásokra. Ugyanakkor Ivascyn azt is kiemelte, hogy az infláció ténylegesen problémát jelent. Sőt arra is jó esélyt lát, hogy amíg az infláció magasan meghaladja a célsávot, addig a jegybankoknak nehéz feladatot jelenthet a kamatcsökkentés, miközben a gazdaságok teljesítménye gyengül.
Az infláció szigorú monetáris politikát kíván
A legnagyobb szereppel bíró jegybankok közül
- a Bank of England,
- az amerikai Federal Reserve és
- az Európai Központi Bank (EKB) is gyors ütemű szigorítási módszereket vezet be a tartósan magas infláció végett.
A Bank of England – ami az unión kívüli legnagyobb jegybank Európában – az elmúlt kb. másfél évben tizenháromszor döntött az irányadó kamat emelése mellett. A lépés először 2021 decemberében fogalmazódott meg a jegybankban, amikor a 0,10 százalékos kamatmélypontra alapozva megkezdte monetáris politikájának jelenleg is tartó szigorítási ciklusát.
A június ismét kamatemelést hozott magával a Bank of England számára. Az 50 bázispontos emelésnek köszönhetően az alapkamat 5,00 százalékos szintre ért. Ez az elmúlt 15 évben rekordnak számít, ugyanis utoljára 2008 áprilisában, a globális pénzügyi válság elharapózását megelőzően volt ilyen magas szinten az irányadó kamat. A jegybank lépése meglepte az elemzőket és a piaci szereplőket egyaránt, ugyanis 25 bázispontos kamatemelésre számítottak. Értelemszerűen emögött a négy évtizede nem tapasztalt ütemű brit infláció áll.
Nagy-Britannia átlagos éves áremelkedése tavaly a szeptember és idén március közötti időszakban minden egyes hónapban 10 százalék feletti szinten állt. A tavaly októberben mért 11,1 százaléknál magasabb éves inflációra legutóbb 41 évvel ezelőtt, 1981 októberében volt példa.
Áprilisban már egyszámjegyűre csökkent az éves infláció, ekkor már “csak” 8,7 százalék volt. Ugyanakkor ez is fél százalékponttal magasabb, mint ahogyan azt a piac és az elemzők várták. Ezt tovább tetézi, hogy láthatólag a lassulás megrekedt: a brit statisztikai hivatal adatai szerint az áprilisi 8,7 százalékos infláció májusban is ugyanekkora mértékű volt éves összevetésben. A Bank of England 2 százalékos inflációs célértéket fogalmazott meg, azaz az éves infláció jelenleg több mint négyszerese a kívánt értéknek.
