A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy az első negyedévben ismét csökkent a GDP Magyarországon. Ezzel együttvéve már három negyedéve mutat folyamatosan csökkenő tendenciát a bruttó hazai termék. Ez egyáltalán nem jó hír, hiszen utoljára ilyet a 2008-2009-es gazdasági válság alatt tapasztalhattunk. Vajon hogyan befolyásolja az infláció a gazdasági teljesítményt?
Mekkora volt a visszaesés?
A Központi Statisztikai Hivatal május közepén jelentette meg legfrissebb adatait Magyarország bruttó hazai termék (GDP) mutatójának vonatkozásában. Idén az első negyedévben a GDP-csökkenés mértéke a nyers adatok szerint 0,9 százalékos volt, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,1 százalékos csökkenés ment végbe a 2022-es év első negyedévéhez viszonyítva.
A tavalyi év negyedik negyedévéhez viszonyítva a gazdasági teljesítmény is csökkenést szenvedett el, annak mértéke 0,2 százalékos volt (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint).
“A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.” – írja a KSH gyorstájékoztatójában.
A GDP-csökkenés válságos időket idéz vissza
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója az adatokat úgy kommentálta, hogy “Három egymást követő negatív negyedéves GDP adatra utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa. A „ragadós” infláció miatt a kötvényhozamok és a kamatok normalizációja csak az év második felében indulhat meg.”
A befektetési igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a 2008-2009-es válságot a kereslet vezérelte, míg jelenleg
- az energiaköltségek elszállása és a magas kamatok fogják vissza a feldolgozóipart,
- mérséklődnek a beruházások,
- a lakossági fogyasztást pedig a tartósan magas infláció veti vissza.
A hazai konszenzussal szemben az Amundi Alapkezelő prognózisa alapján az idei évben a második negyedév még gyenge csökkenést hozhat magával. Ugyanakkor a harmadik negyedévben ez megfordulhat, viszont nem lehet olyan mértékű növekedési fordulatra számítani, ami megalapozná az idei évben kitartó növekedést.
Vajon az infláció gerjeszti a recessziót?
Fontos különbséget tenni a 2008-as és a jelenlegi recesszió között. Ez a Misery index segítségével tehető meg, ami az infláció és a munkanélküliségi ráta összegét szemlélteti. A 2008-as válság idején a magas munkanélküliség sem eredményezte a mutató magas értékét. Most viszont a legfőbb problémát az infláció jelenti.
Kiss Péter szerint a gyenge gazdasági teljesítménytől függetlenül a magas infláció még mindig nyugtalanító, ugyanis nem várhatjuk, hogy a recesszió révén azonnal jelentősebben visszaesne. Mindez a kötvénypiaci hozamoknak is gátat szab, ugyanis júliusra prognosztizálják a lakossági árindex 20 százalék alá csökkenését, valamint szeptemberben várható az infláció alapkamat alatti szintre történő csökkenése. Ameddig az infláció hasonlóan alakul, addig a jegybank feltételezhetően megtartja óvatosságát, majd fokozatosan leépítheti az egynapos betéti kamatrátát a piac várakozásaival egybevágóan.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is úgy gondolja, hogy a javulás csak az év második felében várható. Hozzátette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a gazdasági aktivitás mélypontja valószínűleg az első negyedév végén jelentkezett, ezután pedig lassacskán felfelé indulhatott a konjunktúra. Jelentősebb növekedésre az év második felében számíthatunk.
A lassan csökkenő, de még így is kirívóan magas infláció visszaveti a fizetőképes keresletet. A beruházási aktivitás is mérséklődik, amely a magas kamatkörnyezettel és a kormányzati halasztásokkal magyarázható. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági fellendülés sem ütötte még fel a fejét, ami gátolja a magyar kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kihasználását.
