Az Európai Bizottság igyekszik minél inkább leépíteni a belső égésű motorokat, hogy ezzel is hozzájáruljon légszennyezés csökkentéséhez és a fenntarthatóság növeléséhez. Ennek tükrében az Európai Parlament azt a döntést hozta, hogy 2035 után az Európai Unióban nem lehet értékesíteni olyan új autót, amelyben belső égésű motor van. „A döntés vitatott, de aki felelősen gondolkodik a jövőről, az igyekszik a saját karbonlábnyomát csökkenteni” – fogalmazta meg véleményét Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője.
A K&H is törekszik a fenntarthatóság megteremtésére
„Az Európai Parlament döntése korántsem volt egyhangú, nem is számít jogszabályi előírásnak, és biztosan még sok vitát és ellenkezést fog kiváltani. Mindenesetre jelzi az irányt, amely felé a döntéshozók Európát terelni szeretnék” – magyarázta a döntést Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője.
A környezetvédelem és a fenntarthatóság kiemelt figyelmet érdemelnek, amiért az országok kormányainak, lakosainak, vállalkozásainak, de még a bankszektorának is tenni kell. A jövőben pedig a hangsúly a nulla közeli kibocsátású mobilitásra helyeződik. Ezt szem előtt tartva a K&H Csoport gépjármű flottájában is igyekszik lecserélni járműveit hibrid autókra. A fenntarthatósági törekvések az ügyfeleknek is kedvezhetnek, ugyanis egy kedvező, „zöld” lízing-konstrukciót is beépít kínálatába a bank, hogy ezzel is hozzájáruljon a környezetkímélő autózáshoz.
Az Európai Bizottság egy új jogszabály javaslattal állt elő februárban a fenntarthatóság jegyében, ami az olyan nehéz tehergépjárművekre irányul, mint a teherautók, illetve távolsági és városi buszok. Az említett kategóriákban a rendelettervezet szerint gyorsan ki kellene vonni a forgalomból fosszilis tüzelőanyaggal működő járműveket. Ezzel egyidőben pedig a kibocsátás 90 százalékos mérséklését írja elő 2040-re.
A járműcseréhez alternatív üzemanyag-infrastruktúra is kellene
A városi buszokat illetően közelebbi dátumot fogalmazott meg az Európai Bizottság: az új városi buszoknak 2030-ra 0 kibocsátásúnak kell lennie. A Bizottság tervei mögött az áll, hogy a nehéz tehergépjárművek az unió összes üvegházhatású gáz-kibocsátásának csaknem 6 százalékát teszik ki. Ugyanakkor ez 25 százalékra növekedhet, ha a figyelmet a közúti közlekedés összes kibocsátására helyezzük. Ez az arány a városokban a legkevésbé fenntartható.
A fenntartható közlekedés megvalósításához viszont átfogó töltőinfrastruktúrára is szükséges. Az alternatív üzemanyag-infrastruktúrára vonatkozó rendelettel kapcsolatban a Bizottság már javaslatot is megfogalmazott. E szerint
- 60 kilométerenként szükséges egy elektromos töltőállomás, illetve
- 150 kilométerenként egy hidrogéntöltő állomást kell kialakítani.
Több uniós tagországban a vállalatok és az önkormányzatok sokasága elindult ezen az útvonalon, így elkezdték a járműpark megújítását a városi és a távolsági buszok körében is. Azokban a tagállamokban, ahol kevesebb forrás jut ezekre a célokra, ott a járművek lecserélésére hosszabb időt vehet igénybe.
Nem csak a gépjárművekre kell figyelmet fordítani
A fenntarthatósági szakember azt is hangsúlyozta, hogy a magas kibocsátáshoz nemcsak a gépjárműforgalom járul hozzá, hanem legalább annyira lényeges az épületek energiahatékonysága, hűtési és fűtési rendszere. A K&H is kiemelt figyelmet fordít épületeinek fejlesztésére. A korszerűsítés jegyében gáz helyett villanyfűtést alakítanak ki, ezzel nemcsak a rezsiköltségeket csökkentik, hanem a bankcsoport karbonlábnyomát is. Egyértelmű, hogy a K&H okkal nyerte el 2022-ben a Mastercard “Az év fenntartható kezdeményezése 2022” díjat.
A K&H ügyfeleit is igyekszik ösztönözni a fenntarthatóságra, amelynek keretében zöld jelzáloghitelt biztosítanak az energiahatékony ingatlanvásárlásához, valamint az elavult energetikai rendszerrel rendelkező ingatlanok korszerűsítéséhez. A K&H zöld jelzáloghitel konstrukcióban egy szerződésben igényelhetnek az ügyfelek hitelt az ingatlanvásárláshoz és annak energiakorszerűsítéséhez.