A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa januárban sem változtatott az alapkamaton. A jegybanki alapkamat így továbbra is 6,5 százalékos maradt. A szakértők szerint nincs ebben semmi meglepetés, az első félévben nem várnak lényegesebb lazítást. Mindez pedig azt is jelenti, hogyha februárban sem történik semmi, akkor a monetáris kondíciók enyhítését az új jegybankelnök, Varga Mihály folytathatja. Ami viszont mindenkit érdekel ezen a területen, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. Ennek jártunk most utána!
Négy hónapja változatlan a jegybanki alapkamat
A január volt most a negyedik hónap, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat szintén. Az alapkamat tehát továbbra is 6,5 százalékon áll. Az alapkamat csúcsa 2022. szeptemberében jött el, ekkor 13 százalékot tett ki a mutató. Ezt követően a jegybank hol kisebb, hol nagyobb léptékű kamatvágásokba kezdett. Így érkeztünk el a tavaly szeptemberhez, amikor az irányadó kamat 6,5 százalékra csökkent, amely azóta is kitart.
Az MNB lépése nem lepte meg a szakértőket, hiszen ők is azt várták, hogy az alapkamat változatlan marad. A döntést követően az Equilor úgy fogalmazott, hogy “A forint elmúlt időszakban tapasztalható gyengülése, és annak inflációs hatásai miatt nincs tér a monetáris lazításra (azaz a kamatcsökkentésre). Várhatóan a jegybank továbbra is az erősen óvatos megközelítést fogja hangsúlyozni.”
Hasonló álláspontot képviseltek a kereskedelmi bankok szakértői is. Az MBH Bank arra számított, hogy a kamatszint változatlan marad, és az OTP Elemzési Központ is meg volt győződve arról, hogy januárban nem lesz semmiféle lazítás.
Februárban lesz Matolcsy utolsó ülése elnökként
Amennyiben a február végi kamatdöntő ülésen is a jegybanki alapkamat változatlanul hagyása mellett dönt a monetáris tanács, akkor a következő kamatvágás már az új jegybankelnök nevéhez fog kötődni. Matolcsy György jegybankelnökként utolsó ülését február 25-én tartja. A következő kamatdöntő ülés pedig egy hónapra rá, március 25-én lesz megtartva, ekkor pedig már Varga Mihály fogja ellátni az elnöki szerepkört.
De mi kötötte meg eddig a jegybank kezét? Habár az infláció jobban alakult az elmúlt évben, mint amire a szakértők számítottak, decemberben jelentős áremelkedést tapasztalhattunk. Összességében véve ez meg is látszik az adatokon: 4,6 százalékos éves inflációt közölt a Központi Statisztikai Hivatal. A magas infláció pedig korlátozza a jegybank lépési lehetőségeit. Az inflációs adatokon pedig az sem segít, hogy mostmár több mint három hónapja gyengül folyamatosan a forint árfolyama, ami az euróhoz képest 410 forint körüli szinten stabilizálódott.
A szakértők összefüggései szerint a forint 1 százalékpontos gyengülése 0,25 százalékponttal növeli az inflációt. Az utolsó, tavaly szeptemberi kamatcsökkentés óta pedig a hazai fizetőeszköz 3,5-4 százalékkal esett vissza az euróhoz képest. Ezek alapján ez pedig akár 1 százalékkal magasabb inflációt is eredményezhet. A dollárhoz viszonyított gyengülés pedig még ennél is súlyosabb helyzetet mutat.
Mire számíthatunk a közeljövőben?
Könnyedén elképzelhető, hogy a hónap végén sem fog változni a jegybanki alapkamat, így a mostani, óvatos megközelítést pártoló monetáris tanács kitart álláspontja mellett. Március elejével viszont a jelenlegi pénzügyminiszter, Varga Mihály veszi át az elnöki pozíciót. A jegybankelnökön kívül több tag is elköszön: Pleschinger Gyula mandátuma szintén március elejéig tart, Patai Mihályé jelenlegi alelnök mandátuma pedig április elejéig szól. Az év végéhez közeledve, októberben jár majd le Kandrács Csaba jelenlegi alelnök hatéves ciklusa is. A tagok újraválaszthatóak, de az is elképzelhető, hogy új tagokkal fog bővülni a tanács.
A szakértők várakozásai szerint a testület összetétele változni fog, de a jegybanki alapkamat csökkentését az év második felére helyezik. A kamatvágások kapcsán egészen konkrét jóslataik vannak: két 0,25 százalékpontos csökkentés lesz, így az irányadó kamat az év végére 6 százalékra mérséklődhet.
