Az árstopnak sokan örülhetünk, hiszen számos élelmiszert jóval olcsóbban vásárolhatunk meg. De vajon meddig marad velünk ez a könnyítés? Már megérkezett a válasz is: az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a – jelentette ki Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az agrárminiszter azt is hangsúlyozta, hogy az árstop korábbi kivezetésére nem kell készülnünk.
20 pontos intézkedéscsomag az infláció csökkentésére
A március eleji interjúban a tárcavezető azt is elárulta, hogy a kormány 20 intézkedést alkotott meg, amelynek célja az infláció leszorítása és a magyar családok védelme. Az intézkedéscsomagnak köszönhetően az áremelkedés ütemének lassulása akár már márciusban is bekövetkezhet. Ezt mutatják jelenleg a piaci folyamatok is: az élelmiszer-infláció rövidesen leküzdi a rekordértékeket, a mezőgazdasági termékek árai és az energiaárak is csökkennek, így néhány terméknél már tapasztalhatunk árcsökkenést.
Nagy István azt is kiemelte, hogy az árstop nem a piacnak akart kedvezni, hanem inkább szociális intézkedésként szolgált, ami sikeres is volt, ugyanis az árkorlátozott termékek iránti kereslet igencsak jelentősen, átlagosan 20-80 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor intézkedést kellett arra is hozni, hogy az árstoppos termékeket megfelelő mennyiségben kínálják az üzletek a fogyasztóknak.
Az árstop nem eredményezett nagyobb bevételcsökkenést a boltoknak
Az agrárminiszter nem ért egyet azokkal a megközelítésekkel, miszerint az élelmiszer-árstop eredményezte a kiskereskedelmi árak emelkedését. Az árstop következtében nem volt jelentősebb bevételkiesés, így ez nem indokolja az árdrágulást sem.
Sőt, a nagyobb üzletláncok könnyedén orvosolták az árrögzítés hatásait, hiszen széles termékpalettával rendelkeznek, viszont a kisebb boltok számára ez nem volt lehetőség. A kormány észlelte a problémát, így ahhoz, hogy a boltok fenn tudják tartani működésüket támogatási konstrukciókat vezetett be, ami a hentesüzleteket is magába foglalta. A pályázat keretében
- a falusi üzletiek 1-3 millió forint,
- a hentesboltok 3,5 millió forint támogatásra pályázhattak.
Az utóbbi esetében március 20-ig van még lehetőség a pályázatok benyújtására.
Az aszály és a háború is súlyos következményekkel jár
Nagy István kijelentése szerint a kormány minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a gazdákat ne érintse annyira kedvezőtlenül a tavalyi aszály és az orosz-ukrán háború hatása. Az új támogatási rendszer tekintetében úgy nyilatkozott, hogy a szokásos rendben áprilisban indulhat meg az egységes kérelmek benyújtása.
A tárcavezető felhívta a figyelmet a tavaly novemberben az Európai Bizottság által elfogadott Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervre (KAP). Egészen 2027-ig a korábbinál lényegesen jelentősebb, 5300 milliárd forintos összeget biztosítanak
- magyar vidék,
- a gazdálkodók és
- az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára.
Az uniós források mellett jelentős, 80 százalékos a nemzeti költségvetés hozzájárulása a támogatási keretösszeghez.
A vidékfejlesztési források 50 százalékot meghaladó arányban, mintegy 1500 milliárd forint értékben a gazdaságfejlesztést szolgálják, illetve az ezermilliárd forintot is meghaladja a fenntarthatósági célokat finanszírozó forrás összege.
Az agrárminiszter szerint céljuk, hogy a mezőgazdasági termelékenység másfélszeresre, az agrártermelés hozzáadott értéke duplájára, az agrár- és élelmiszerexport pedig 50 százalékkal 15 milliárd eurós összegre emelkedjen. A támogatások hatékony felhasználása a termelő mezőgazdaság mellett hozzájárul a feldolgozó mezőgazdaság kialakításához. Áprilisban a gazdák a már megújult szabályoknak megfelelően nyújthatják be egységes kérelmüket. Nagy István nyilatkozata szerint az érintettek mindegyike azon igyekszik, hogy a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása.
