2024. április 25., csütörtök

MNB – hasít az elektronikus pénzforgalom

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb fizetési rendszerről szóló jelentése szerint az elmúlt egy évben jelentősen bővült az online és mobilfizetési infrastruktúra, az elektronikus fizetések gyorsan növekedtek, és az innovatív fizetési megoldások használata is egyre szélesebb körben elterjedt. Az elektronikus fizetési infrastruktúra használata az üzletekben történő vásárláshoz is folyamatosan növekszik, és az MNB új elektronikus fizetési stratégiájának, valamint az azonnali fizetésre vonatkozó közelmúltbeli szabályozási intézkedéseknek köszönhetően az elektronikus fizetések tovább fejlődnek.

Kártyás vásárlások növekedése+23%
Átutalások növekedése+6%
Azonnali fizetési tranzakciók+42%
Mobilfizetési kártyás tranzakciók+37%
KELER kereskedési volumen növekedése+86%

Forrás: creditline.hu

Az elektronikus fizetések szereplői

A belföldi elektronikus fizetések és a reálgazdasági tranzakciók lebonyolítását biztosító Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, a GIRO által működtetett Bankközi Klíring Rendszer és a központi értékpapír infrastruktúra résztvevői (KELER és KELER KSZF) stabil, gyakorlatilag hibamentes és megbízható gazdaságot biztosítottak. A jegybanki eszközállomány átalakításának eredményeként az év utolsó negyedévére jelentősen megnőtt a pénzforgalmi rendszerek résztvevői számára a készpénzforgalomhoz rendelkezésre álló likviditás. A rendszer megfelelő likviditásának eredményeként a VIBER-ügyleteknek csak kis hányada állt továbbra is sorban a fedezet hiánya miatt. Összességében a KELER által elszámolt piacokon a kereskedési volumen 86%-kal nőtt 2021-hez képest, különösen az energiapiacon. Az energiapiacon tapasztalható jelentős áringadozások szintén jelentős hatással voltak a KELER működésére. A KELER folyamatosan növeli garanciális elemeit, hogy a lehető legnagyobb mértékben felkészüljön az esetleges nemteljesítésekre.

Az elektronikus fizetések növekednek

A Magyar Nemzeti Bank „Fizetési rendszerjelentés 2023” című kiadványa szerint az elektronikus fizetések használata tovább növekszik. A kártyás vásárlások száma 2022-ben 23%-kal, az átutalásoké 6%-kal nőtt. Ezek közül az azonnali fizetési tranzakciók száma még gyorsabban nőtt: az utalások 42%-a másodperceken belül teljesült. Az elektronikus fizetések népszerűségét mutatja az is, hogy a belföldi fizetési tranzakciók 36%-a és a bolti vásárlások 34%-a elektronikus úton történik. Az innovatív fizetési megoldások növekvő használata jól mutatja a magyar lakosság innovációra való nyitottságát. A kártyás fizetések 98%-a érintőképernyős technológiával történik, és a mobilfizetési alkalmazásokban regisztrált kártyák száma 37%-kal nőtt az év során. Ez utóbbinak köszönhetően a mobilfizetési kártyás tranzakciók volumene megduplázódott.

Visa éS MasterCard bankkártyák

Forrás: Pixabay

Új megoldások az elektronikus fizetéseknél

Tekintettel az azonnali fizetések stabil és biztonságos működésére, az MNB támogatja az új azonnali fizetési szolgáltatások bevezetését, mind szabályozási eszközként, mind koordinációs szerepének részeként. A központi bank rendeletet adott ki, amelyben különböző szabályokat állapított meg az ügyfelek tájékoztatására és figyelmeztetésére vonatkozóan. Valamint a QR-kódok esetében előírta a hitelesítési elemek telepítését a fizetési megoldások minél biztonságosabb használatának biztosítása érdekében. Emellett 2023. szeptember 1-jétől az azonnali fizetési rendszerben végrehajtott tranzakciók értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A szolgáltatás bevezetését a pénzforgalmi szolgáltatások árazására vonatkozó jogszabályi változások is elősegítik. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók többé nem számíthatnak fel díjat az ügyfeleknek az olyan egységes adatbeviteli megoldásokkal kezdeményezett átutalásokért, mint a QR-kódok vagy a fizetési kérelmek, miközben az alapszámla fenntartásának díjplafonja jogilag csökken, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfelek jelentős része alacsonyabb költséggel használhassa a modern fizetési megoldásokat.

Az MNB május 30-án jelentette be új elektronikus fizetési stratégiáját Fizetések 2030 néven. Ennek fő célja, hogy a belföldi fizetésekben digitális ugrást érjen el, amelynek köszönhetően az elektronikus fizetési műveletek aránya a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra nőhet. A belföldi fizetések helyzetének folyamatos felmérése, a beavatkozási területek és cselekvési lehetőségek azonosítása, valamint a stratégiai célok elérésének mérése érdekében az MNB létrehozta a fizetések fejlődését jelző indikátorok rendszerét.

Az elektronikus fizetések és a csalók

A belföldi elektronikus fizetések továbbra is biztonságosak és a legjobbak közé tartoznak Európában, de az ügyfelek megtévesztésére irányuló csalárd módszerek az ügyfélveszteségek növekedéséhez vezettek. A bankok jelenleg a belföldön kibocsátott kártyák veszteségének 43%-át a kártyabirtokosokra hárítják. Az elektronikus fizetések biztonságának fenntartása érdekében az MNB három intézkedéscsomagot dolgozott ki. A fizetések digitalizálása mellett különösen fontos a fogyasztók tájékoztatása a csalás kockázatának csökkentése érdekében. Ennek érdekében az MNB KiberPajzs figyelemfelkeltő kampányt indított, amelynek célja, hogy az ügyfelek széles körének alapvető információkat nyújtson a csalások felismeréséről és megelőzéséről. Az MNB emellett a pénzforgalmi szolgáltatók számára iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek felvázolják az MNB elvárásait a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül észlelt csalások felderítésére, megelőzésére, megakadályozására és felszámolására vonatkozóan. Az MNB emellett fontosnak tartja egy olyan központi csalásfelderítő rendszer bevezetését, amely a pénzforgalmi szolgáltatók csalásmegelőzési törekvéseit hatékonyan tudja támogatni azáltal, hogy olyan kiegészítő információkkal szolgál, amelyekhez a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéssel nem jutnak hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük