Könnyedén elképzelhető, hogy egyik nap befektetésünket látva mosolyra fordul a szánk, a következő napon pedig messzire hajítanánk miatta telefonunkat. Ha ismerjük ezt az érzést, akkor már mi magunk is találkoztunk a volatilitással. A volatilitás egy olyan jelenség, ami a befektetések többsége kapcsán felmerül. Ez a befektetések természetesen velejárója, így érdemes megismerkedni a fogalmával, jellemzőivel, az általa érintett befektetésekkel és minden kapcsolódó fontos információval. A cikkben most ezt a témát járjuk alaposan körbe!
Mi az a volatilitás?
A pénzügyi piacokon gyakran hallani, hogy volatilis az eszköz, volatilis az árfolyam. De mit is jelent ez? A volatilitás a pénzügyi eszközök áringadozását jelenti, ami egyben megmutatja a kockázatosságát is. Minél inkább ingadozik egy eszköz árfolyama, annál volatilisebb, annál nagyobb kockázatot rejt magában.
A volatilitás egyúttal azt is szemlélteti, hogy egy piacnak vagy egy pénzügyi terméknek az árfolyama mennyire hajlamos hirtelen és nagy mértékben változni. Sőt, a piaci hangulat vagy trend alakulását is prognosztizálhatja a volatilitás mértéke.
A volatilitás a kockázat viszonyában egyértelmű: minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb a kockázat. De mi a helyzet, ha a hozamot is bevesszük a képletbe? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a nagyobb kockázat nagyobb hozamszerzési potenciállal is jár. Más szóval: minél jobban ingadozik az eszköz árfolyama, annál nagyobb a megszerezhető nyereség is.
Milyen típusú volatilitással találkozhatunk?
A szakemberek a volatilitás fogalmát három értelemben használják, amelyek az árfolyamingadozások három különböző formáját jelölik. Ez a
- historikus volatilitás,
- az implikált volatilitás és
- a VIX index.
Ahogyan a neve is utal rá, a historikus volatilitás egy adott eszköz korábbi, múltbeli árváltozását szemléleti egy adott időszakra vetítve. Az elemzők a múltbeli adatokból két fontos dolgot igyekeznek leszűrni: a lehetséges jövőbeli változásokat és az eszköz kockázatát.
Az implikált vagy árazott volatilitás lényegét tekintve a jövőbeli árfolyammozgások becslésére szolgál. A mutató azt szemlélteti, hogy a piac mekkora árfolyam ingadozást jelez elő egy eszköznél az adott időszakra vonatkozóan. Ezt a mutatót elsősorban az opciós kereskedéseknél, a kiírt opciók árának kiszámításához, a pozíciók felvételénél és a kockázatok kezelésének veszik igénybe.
A VIX index a piaci volatilitás intézményesített mutatója. Ez az S&P 500 opcióinak volatilitását tükrözi. Kiszámíthatatlan piaci körülmények között például az ilyen opciók keresletében hirtelen növekedés történik, amihez az index értékének változása is igazodik. Ezen felül a VIX index a piaci hangulat előrejelzéséhez is használható.
Melyek a legvolatilisebb pénzügyi eszközök?
Amennyiben szeretnénk elkerülni az erős szívdobogást minden alkalommal, amikor befektetésünkre nézünk, akkor érdemes tisztában lenni a legvolatilisebb befektetésekkel. A piac volatilitása jellemzően különféle geopolitikai eseményekből, monetáris politikai döntésekből, piaci hírekből fakadhat. Ha a befektetők nem látják, hogy milyen irányba halad a gazdaság, akkor az az árfolyamok kiszámíthatatlan mozgásához vezethet.
Az elsők között egyértelműen a kriptovaluták említhetőek, hiszen árfolyamuk hirtelen, kiszámíthatatlanul, jelentősen változhat rövid időn belül. Ehhez pedig elegendő egyetlen tweet vagy politikai nyilatkozat is. A legtöbb kripto-befektetőt épp ez motiválja: gyorsan nagy nyereségre lehet vele szert tenni, azonban a bukás esélye is mindig ott lebeg.
Jelentős volatilitás társítható a részvényekhez is. A tőzsdén jegyzett cégek érzékenyek lehetnek a gazdasági változásokra, a piaci hangulatra és különféle hírekre. Ezek pedig nagyban befolyásolják az árfolyamokat is, rendszerint előre megjósolhatatlanul.
Természetesen a Forex piac sem jelent kivételt. Az előző eszközhöz hasonlóan a deviza árfolyamokat is számos tényező befolyásolja, így másodpercek leforgása alatt felfordulhat a piac.
Általában a volatilis eszközök közé szokás még sorolni a nyersanyagokat, az opciós, határidős és más derivatív ügyleteket, sőt, még bizonyos esetben az ingatlanalapokat is.
Kezelhető egyáltalán a volatilitás? Ha igen, hogyan?
Függetlenül attól, hogy melyik fent felsorolt pénzügyi terméket választjuk, tudatos befektetőként fontos kezelni a piaci volatilitásból eredő kockázatokat. Erre több lehetőségünk is van, de talán az az optimális, ha a módszereket keverve, egymással vegyítve alkalmazzuk.
- Diverzifikáció: A megtakarított pénzünket érdemes lehet nem egy konkrét eszközbe helyezni, hanem több eszköz között megosztani, azaz diverzifikálni. Ez történhet több megtakarítási forma, több ágazat vagy éppen földrajzi térség között.
- Stop-loss megbízások: Ez egy olyan lehetőség, ahol megadhatjuk azt az árfolyamot, amelyet ha elér az adott eszköz, akkor azt a rendszer automatikusan eladja. Ez hasznos lehet, hiszen elkerülhetőek vele a további, akár jelentős mértékű veszteségek is.
- Hosszú távú szemlélet: Minél hosszabb időtávra fektetünk be, annál jobban kivédhetjük az árfolyammozgások okozta kockázatokat. A rövid távú volatilitás nem gyakorol jelentősebb hatást a hosszú távú befektetési stratégiákra. Egy esetleges árfolyamesést követően tehát van még időnk arra, hogy az árfolyamok korrigáljanak.
- Tudatosság és tervezés: Fontos, hogy az árfolyamok esetleges kedvezőtlen változásakor nem szabad pánikból cselekedni. Ehhez hasonlóan az árfolyam emelkedésekor ne vásároljunk kapkodva még többet az eszközből. Ez a mentalitás csak ritkán vezet jó eredményekhez.
A piaci volatilitás a befektetések természetes velejárója. Habár megvan benne a bukás veszélye, a fenti módszerek alkalmazásával ez inkább lehetőséget és nyereséget fog jelenti számunkra.
