Az Államadósság Kezelő Központ módosította a finanszírozási tervet, miszerint az eddigi szinthez viszonyítva 230 milliárd forinttal több deviza forrás bevonásával számolnak. Ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött egy tízéves magyar eurókötvény kibocsátása is.
Az állampapírok bruttó kibocsátási terve is emelkedett
Az állam az állampapírok kibocsátási tervén is módosított. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleménye szerint nagyobb összeghez jutottak az egyes termékkategóriákban, mint amennyire előzetesen számítottak. Ennek nagyobb része a lakosságtól származott. Habár ez mindenképpen jó hír, burkoltan fontos új információkat is közzétettek: a külső forrásbevonás területén egy új devizakötvény kerül bevezetésre. Ez pedig a tízéves magyar eurókötvény.
Az idei évben augusztus végéig 3 794 milliárd forint bruttó kibocsátást hajtott végre az ÁKK. A közlemény szerint az éves bruttó kibocsátási tervet az Államadósság Kezelő Központ a korábbi 4 667 milliárd forintról 5 085 milliárd forintra tolta fel. Ez természetesen csak a forint lakossági állampapírok esetében érvényes.
Továbbra is a PMÁP áll a dobogó legfelső fokán
A közlés ezt a megemelkedett lakossági kereslettel indokolja. A kormánynak pedig éppen ez volt a szándéka a bankbetéteket is érintő, nemrégiben bevezetett szociális hozzájárulási adóval, ami alól az állampapírok mentesültek. A lakossági állampapírok tekintetében egyértelműen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) iránt támasztanak az emberek leginkább keresletet. Az inflációkövető papírból 2 644 milliárd forintot bocsátottak ki az év nyolcadik hónapjának végéig. A forintalapú lakossági állampapír-értékesítéseken belül 70 százalékos részarányt jelent.
A lakossági megtakarítások helyett tehát sokan a magas hozamokkal kecsegtető, az államháztartás finanszírozását szolgáló állampapírokat választották. Az összeg egy részét az ÁKK a rövid távú eszközök finanszírozására szánja. A lakossági állampapírok magasabb kibocsátása és a leginkább befektetési alapokat érinti jogszabály bevezetése mintegy 600 milliárd forint többletet generált. Ennyivel pedig lehet csökkenteni az év végéig tervezett intézményi kibocsátást.
Több céllal kerül bevezetésre az eurókötvény
Az ÁKK a közleményével azt is egyértelművé tette, hogy forrásbevonás céljából az állam kilép a nemzetközi piacokra. “A finanszírozási terv módosítása megteremti a lehetőséget egy benchmark méretű eurókötvény kibocsátására, melyből adódó forrástöbbletet az ÁKK devizakötvények előfinanszírozására vagy lejárat előtti visszavásárlására is tudja fordítani.” – olvasható a közleményben.
Emellett a közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az új típusú devizaforrás lehetőséget teremt az uniós források terhére megvalósítandó programok előfinanszírozására. Úgy fogalmaz, hogy a programok gördülékeny lebonyolítása akkor is folytatódhat ,,ha a kormány szándékaival ellentétben tovább csúszna egyes programok bizottsági támogatása”.
Mindez azt is sejteti, hogy már az állam is azzal számol, hogy belátható időn belül nem fog Magyarország uniós forrásokban részesülni. Evégett pedig a finanszírozási forrást a nemzetközi pénzpiacokról kell összeszedni.
Az ÁKK azt is megfogalmazta, hogy az előre tervezett mértékén túl nem kíván több dollárkötvényt kibocsátani. Feltehetőleg az ebből befolyó dollárt az ÁKK részben euróra swapolja.
Mit lehet tudni az eurókötvényről?
Az eurókötvény kibocsátásáról egyelőre annyit tudni, hogy tízéves futamidejű lesz, aminek lejárata 2033. szeptember 12-én esedékes. A legfrissebb információk szerint a több mint 5,9 milliárd eurós ajánlati könyvből az ÁKK 1,75 milliárd eurót fogadott el. (Abból kifolyólag, hogy benchmark papírként van titulálva, legalább egymilliárd euró értékben kerül kibocsátásra.) A kötvény pedig az irányadó midswap felett 235 bázispontos felárt biztosít, azaz kamata 5,52 százalék. Az ügylet lefolytatása 5 intézmény kezében összpontosul: ez az Erste, a Goldman Sachs, az ING, a KBC és a Raiffeisen.
