277 milliárd forint megtakarítás vándorolt el a bankokból – mindez csupán egy hónap alatt. Az év eleje óta a lakosok 800 milliárd forintot vontak ki – derül ki az MNB által közzétett statisztikából. De hova menekült ez a rengeteg pénz? Feltehetőleg a megtakarításokat terhelő kamatadó és szociális hozzájárulási adó együttesen már túl sok volt, így a lakosság inkább állampapírba vagy befektetési alapba helyezte a pénzét. Az adatokból kiderül, hogy akkora összeg tűnt el a bankokból, hogy a hitel/betét mutató is megemelkedett.
Mit mutat meg a hitel/betét arány?
Már korábban is meghaladta a 100 százalékos határt a lakossági forint hitelek és betétek aránya, ami ekkor 101,6 százalék volt. A mutató júniusban pedig már 105 százalékra emelkedett. Mit is jelent ez? Az arány azt mutatja, hogy jelenleg a lakosságnak több forint hitele van, mint amennyi pénzt betétként a bankban tartanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból az is látható, hogy a 2022 február havi 80,7 százalékos mélyponthoz viszonyítva hatalmas emelkedés ment végbe.
Ha az arányba bevonjuk a devizabetéteket és a csekély mértékű devizahiteleket, akkor a mutató jóval kiegyensúlyozottabb lesz, mindössze 84,1 százalék. Ez tavaly februárban még csak 69,1 százalék volt, így itt is tapasztalható az emelkedés.
Hogy ilyen magas az arány, amikor a hitelezés a mélyponton van?
A hitel/betét arány emelkedése nem abban keresendő, hogy drasztikus mennyiségben igényelnek az emberek hitelt. Az emelkedést most az okozza, hogy a betétek nem tudják tartani a tempót. A hitelezés ráadásul annyira bezuhant júniusban, hogy a lakáshitel szerződések száma megfeleződött egy év alatt: idén júniusban ez a szám 4724 darab volt, míg tavaly júniusban még 9505 darabot tett ki. Hasonló tendencia figyelhető meg a folyósításokban is:
- 2022 júniusában 109 milliárd forintot folyósítottak a bankok,
- 2023 júniusában ez már csak 43 milliárd forint volt.
Tavaly az év első felében a lakosság 793 milliárd forint értékben igényelt lakáshitelt, míg ez idén január és június között csupán 261 milliárd forint volt. Ez körülbelül kétharmados visszaesést jelent egy év alatt. A statisztikából látható, hogy a lakáspiaci hitelezés lényegében összeomlott.
A fogyasztási hitelek kvázi tartják a szintet, viszont a lakáshitelek bezuhanásával a teljes lakossági hitelállomány csupán kismértékű növekedésre volt képes. A jegybank legújabb adatai szerint a a lakossági hitelállomány tavaly év végi 9400 milliárd forintos szintje 9442 milliárdra bővült.
Eközben hova vándorol a megtakarítás?
A hitelek és betétek arányának megugrása voltaképpen annak tulajdonítható, hogy az emberek hatalmas összegben vitték el megtakarításukat a bankokból. A bankbetétek júniusban 277 milliárd forinttal csökkentek az MNB adatai szerint. Ez az év első felében összesen 821 milliárd forintot jelent. Ha egy évet vizsgálunk, akkor pedig tavaly júniustól kezdődően 1240 milliárd forint megtakarítás vándorolt el a bankokból. Összességében tehát csak minimálisan növekedett a hitelállomány, míg a betétállomány bezuhant.
A megtakarítás bankokból való kivonását egyértelműen az újonnan bevezetett szociális hozzájárulási adó indokolja. A betétkivonás összege megjelenik a befektetési alapokban tartott megtakarítás 325 milliárd forintos és az állampapír 376 milliárd forintos növekedésben is. Az utóbbiból az ÁKK szerint 185 milliárd forint lakossági állampapírba került befektetésre. Nem meglepő, ugyanis a befektetési alapba még júniusban elhelyezett pénzt és az állampapírt sem terheli a szocho. (Utóbbit a 15 százalékos kamatadó sem.)
Milyen megtakarítás volt helyette szimpatikus?
A bankokból kivett megtakarítás értelemszerűen átvándorolhatott más megtakarításba. Emellett az is valószínű, hogy többen felélték ezt az összeget. A folyószámlán heverő pénzeket szeretné az állam az állampapírok irányába terelni. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton azt nyilatkozta, hogy a szocho miatt a banki lakossági források 5-10 százaléka mozdulhat meg.
A megtakarítási szokásokra irányuló kutatások eredményeiből az látható, hogy egyre többen vannak azok, akik a szükséghelyzet miatt felélik megtakarításukat. Ez arra enged következtetni, hogy kisszámú az a csoport, aki képes megtakarítani. Feltehetőleg ők azok, akik most befektetési alapba és állampapírba helyezték spórolt pénzüket.
A hitel/betét arány megugrását a bankoknak mindenféleképpen érdemes megvizsgálni. A mutató értéke most még elfogadható, de ha hasonlóan alakulnak a folyamatok, akkor nem tudni, hol lesz ennek a vége.
