Az öröklés egy bonyolult kérdéskör lehet, azonban fontos minden eshetőségre felkészülni. Amennyiben a megtakarítások öröklése a kérdés, akkor kulcsfontosságú, hogy az a szeretteinkhez vagy az általunk kijelölt kedvezményezetthez kerüljön. Az örökség segíthet a halálesettel kapcsolatos költségek finanszírozásában, illetve családunk pénzügyi stabilitásának biztosításában.
A hazai örökösödési szabályok és a különféle megtakarítási lehetőségek kezelésére irányuló előírások kibogozása nem egyszerű feladat. A cikkben most azt mutatjuk be közérthetően, hogy pontosan hogyan történik a megtakarítás öröklése.
Hogyan zajlik az öröklés folyamata?
Az örökhagyó halálával beszélhetünk öröklésről. Az első lépés, hogy a család, egy érintett személy vagy hatóság eljuttatja az önkormányzathoz a halotti anyagkönyvi kivonatot. Ez alapján az önkormányzat összegyűjti a vagyon azon részeit, ami az önkormányzatnál van. Ezt nevezik hagyatéki leltárnak, amelyben egyaránt szerepelhetnek ingatlanok és ingóságok is. A leltár készítésében a családtagok is részt vehetnek azáltal, hogy bejelentik a tudomásukban lévő hagyatéki elemeket.
A megtakarítás öröklése kapcsán fontos tudni, hogy a halotti anyakönyvi kivonat birtokában a pénzintézet zárolja a megtakarításokat. Ez az új jogosult – legyen az kedvezményezett vagy örökös – megállapításáig fenn is marad. Ezt pedig a közjegyző ideiglenes vagy végleges hagyatékátadó kivonata rögzíti.
Miért fontos a halál esetére szóló rendelkezés?
Habár senki nem az elmúlásra készül, érdemes néhány előzetes intézkedést tenni. Az egyik ilyen az ún. halál esetére szóló rendelkezés a pénzintézetnél. Ennek a meglétével biztosítható, hogy a megtakarítás ne tartozzon bele a hagyatékba. Ez pedig azért fontos, mert ha vannak olyan vagyonelemek, ahol volt lehetőség kedvezményezetett kijelölni, és ezt az örökhagyó meg is tette, akkor a megnevezett személy közvetlenül rendelkezhet a megtakarított összegről, függetlenül a hagyatéki eljárástól.
Ez tehát azt jelenti, hogy az örökségre jogosult személyek a kedvezményezett segítségével hamarabb hozzájuthatnak az örökség ezen részéhez. Ennek hiányában az örökösöknek meg kell várnia, hogy a közjegyző átadja részükre a hagyatékot. Ebben az időszakban tehát a család nem tudja finanszírozni belőle például a temetés költségeit.
A megtakarítás öröklése láthatóan nem egy könnyen emészthető téma. Minden esetre azt is fontos tudni, hogy a bankok semmilyen információt sem adhatnak ki az érintetteknek. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az örökhagyónak még halálát megelőzően szükséges rendelkezni erről és kijelölni a kedvezményezettet. Erről pedig szükséges magát a kedvezményezettet is tájékoztatni. A megtakarítás öröklése nagyban elhúzódhat ennek hiányában.
Hogyan megy tovább a megtakarítás öröklése?
Az önkormányzatnál van a hagyatéki leltár, amit továbbküld az elhunyt halála szerint illetékes közjegyzőnek. A közjegyző a hagyatéki eljárás során adja át az örökséget. A közjegyző feladata, hogy felkutassa az állami hatóságokat és a bankokat a megtakarítások értékének meghatározásához.
A hagyatéki eljárás alatt a közjegyző kötelessége azt is feltárni, hogy az örökhagyó rendelkezett-e végrendelettel. Ez azért lényeges, mert ha van érvényes végrendelet, akkor ennek megfelelően kell átadnia a hagyatékot. Amennyiben nincsen, akkor a törvényes öröklés rendjét kell figyelembe vennie.
Mennyi időbe telik mindez?
Az eljárás a leggyorsabb abban az esetben lehet, ha a hagyatéki leltár minél előbb elkészül. Ehhez az szükséges, hogy az örökhagyó vagyonáról minden információ elérhető legyen. Amennyiben van, akkor ebbe bele tartozik a végrendelet is. Ekkor a közjegyző már a hagyatéki tárgyalás alatt le tudja bonyolítani a hagyatéki eljárást, vagy átadni a hagyatékot. Ehhez az is szükséges, hogy az örökösök között ne álljon fenn jogvita. Ha minden ilyen gördülékenyen megy, akkor a halálesettől számítva néhány hónapot vesz igénybe a folyamat.
A vagyonelemek és a megtakarítás örököse elhúzódhat, ha az érintettek között valamilyen jogvita merül fel a hagyaték kapcsán. Ez a forgatókönyv nem túl előnyös, hiszen a megegyezésig akár több éves peres eljárás is kezdődhet. (Ez attól független, hogy törvényes vagy végrendeleti öröklésről van szó.)
Ebben az esetben a közjegyző ideiglenes hatállyal adja csak át a hagyatékot. Ekkor lényegében az örökösök megkapják a hagyatékot, azonban felelősséggel tartoznak érte a jogvita lezárásáig. Amennyiben így kerül hozzánk egy ingatlan, akkor fontos tudni, hogy nem rendelkezhetünk vele, vagyis például nem értékesíthetjük.
Mennyibe kerül az örökösöknek a megtakarítás öröklése?
Azon gyaníthatóan nem lepődik meg senki, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárásban hagyatéki költségben részesül. Ez pedig az örökösöket terheli. Amennyiben nem részesülünk örökösként mentességben, akkor az adóhatóság állapítja meg az öröklési illetéket. Ez alól a közeli hozzátartozók mentesülnek.
Ha a törvény máshogy nem rendelkezik, akkor az ingóságok öröklése után az örökösnek az örökség tiszta értékének 18%-át kell illetékként megfizetnie. Ki mentesül az öröklési illeték alól? Nem vonatkozik az illeték
- az örökhagyó egyenes ági rokonára (ide sorolva az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is),
- a túlélő házastársa által megszerzett örökrészre, illetve
- az örökhagyó testvére által megszerzett örökrészre.
A megtakarítás öröklése esetén felmerülő öröklési illeték attól függ, hogy milyen megtakarítási formáról van szó. A lakástakarékpénztár öröklése például mentes az illeték alól. Az állampapírokra vonatkozó illetéket az örökölt papírok értéke határozza meg. Az életbiztosítások esetében a kifizetett összegek jellemzően nem sorolandóak az örökségbe, így nem vonatkozik rá örökösödési illeték sem.
