Az elmúlt néhány évben sokszor olvashattunk az értékpapírosítás lehetőségéről a hazai pénzpiac vonatkozásában is. Az értékpapírosítás az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb pénzügyi innovációja volt, létrejötte az 1970-es évekbeli Egyesült Államokhoz kapcsolódik. A megjelenését követő években a világ minden pontján bevett gyakorlattá vált. Ebből kifolyólag érdemes tisztában lenni azzal, hogy mit jelent, mi a célja, milyen formái vannak, illetve miért lehet ez előnyös.
Mit jelent az értékpapírosítás?
Az értékpapírosítás azt a folyamatod foglalja magába, amikor a bank vagy egy másik pénzügyi intézmény kezelésében álló hitelek egy meghatározott körét összevonja, majd ennek a pénzforgalmára egy új értékpapírt bocsát ki. Ebben az esetben a kibocsátó csakis olyan gazdasági társaság lehet, amit kimondottan az értékpapírosítás (általában a pénzáramot biztosító követelések megvásárlása és az értékpapír kibocsátása) miatt alapítottak, ezen felül más tevékenységet nem folytat. Ez a megkötés arra szolgál, hogy a potenciális befektetői kockázatokat mérsékelje.
Az egységes európai tőkepiac, vagyis a tőkepiaci unió egyik legfontosabb célja, hogy újra fellendítse uniós szinten az értékpapírosítási piacot, ami hozzájárul az uniós tagállamok gazdaságának teljesebb finanszírozásához. A közös cél eléréséhez két uniós rendelet került megalkotásra, amelyek az értékpapírosítással kapcsolatos előírásokat tartalmazzák:
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás (STS) egyedi keretrendszerének létrehozásáról (Értékpapírosítási Rendelet), illetve
- a tőkekövetelmény-rendelet módosításáról szóló rendelet.
A röviden Értékpapírosítási Rendeletként emlegetett keretrendszer első sorban az értékpapírosítással kapcsolatos egységes szabályozást tartalmazza, másrészt pedig hozzájárul az egyszerű, transzparens, egységes és megfelelően felügyelt, biztonságos termékek kialakításához. A rendelet ezen felül útmutatással szolgál az értékpapírosítással létrejött termékek és a komplex, nagyobb kockázatot magában rejtő pénzügyi eszközök összehasonlításához.
Az Értékpapírosítási Rendelet szabályozásával párhuzamosan meg kellett változtatni a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra előírt szavatolótőke-követelményeket. Ennek célja, hogy az új szabályok megfelelően szemléltessék az értékpapírosítások egyedi tulajdonságait, illetve kiküszöbölhetőek legyenek a 2008-as válság nyomán megismert hiányosságok. Ilyenek például
- a külső hitelminősítések automatikus alapul vétele,
- a kiváló minősítéssel rendelkező ügyletrészsorozatok túlságosan alacsony kockázati súlyozással való értékelése,
- a kedvezőtlen minősítésű ügyletrészsorozatok rendkívül magas kockázati súlyozással való értékelése, illetve
- a nem megfelelő kockázatérzékenység.
Miért előnyös az értékpapírosítás?
A bankok oldalán az értékpapírosítás előnyös lehetőséget nyújt, hiszen ezáltal bizonyos hitelportfoliók könnyedén átadhatóak más bankoknak vagy befektetőknek. Ez azért előnyös, mert kedvező gazdasági környezetben és normál működés esetén, valamint recesszió és válságos időszak esetében is hasznos eszköz lehet. Az értékpapírosításra vonatkozó szabályozás hozzájárul a befektetők megfelelő kockázatelemzéséhez, így elkerülhető olyan eszköz vásárlása, ami a kockázati étvágyukon kívül esik. A rendeletek azonban nemcsak a termékek kockázatának megismerését segítik elő, hanem a termékek közötti (kockázati) összehasonlíthatóságot is megteremtik.
Az Európai Unió szintjén az értékpapírosítás folyamata kimondottan kedvező, hiszen egyrészt újszerű beruházási lehetőségeket teremt, másrészt újfajta finanszírozási forrásokat von be a gazdaságba. Ez utóbbi kimondottan előnyös lehet a kis- és középvállalkozások, illetve a startupok számára.
Az unió a rendeleteken keresztül igyekszik fellendíteni azokat az értékpapírosítási piacokat, amelyeken keresztül csakis magas minőségű termékek adás-vétele bonyolítható. A rendelet is azt a célt szolgálja, hogy elkerüljük a 2008-as válságot részben kiváltó hibák ismételt elkövetését. Ezen felül a rendelet szándéka, hogy egy olyan erős jogi szabályozást alkosson meg, ami képes kezelni a kimondottan komplex, nehezen átlátható és jelentős bizonytalanságot rejtő pénzügyi termékek kockázatait.
A kockázatkezelés fejlesztése
Az értékpapírosítás lehetőséget teremt arra bankok számára, hogy a kihelyezett pénzügyi eszközeik valamekkora arányát felszabadítsák, így tovább képes hitelezni a gazdaságot. Az értékpapírosítás előnyös lehet a bankokon felül a más jellegű kintlévőséggel (pl. termékeladásból származó követelésekkel) rendelkezők számára is, ugyanis ha szükség van külső forrásbevonásra, akkor elkerülhető a banki hiteligénylés, helyette közvetlenül a tőkepiacról kötvénykibocsátás formájában juthat pénzhez. Ez akár azt is eredményezheti a gyártók, termelők és szolgáltatók számára, hogy előnyösebb feltételek mellett juthatnak forráshoz.
Az értékpapírosítás az említetteken felül elősegíti a kockázatok megosztását is: az eredeti kitettség kockázatát egyszerre több szereplő viselte, de az értékpapírosítással a kockázatok osztódnak az értékpapírba befektető szereplők között (legyen az bank vagy más intézményi befektető).
Ezt a jelenséget nevezzük a finanszírozási források diverzifikációjának, ami a banki szférától függetlenebb finanszírozási formákkal együttesen hozzájárulnak a teljes pénzügyi rendszer stabilitásának és ellenállóképességének megszilárdításához. A kedvező hatást az eredményezi, hogy a bakszektorban potenciálisan fellépő problémák kisebb mértékben befolyásoljak a forráshoz jutást.
Összességében tehát, ha az értékpapírosítás szilárd szerkezettel rendelkezik, akkor több előnye is lehet:
- hozzájárul az egész pénzügyi rendszer hatékonyságának és stabilitásának fejlődéséhez,
- befektetési lehetőségként funkcionál az intézményi és a lakossági befektetők körében,
- a vállalakozásokat támogathatja alacsonyabb költségek melletti forrással.
Hazánkban a jegybank 2019. július elején vezette be a Növekedési Kötvényprogramot, amely a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának fokozását tűzte ki célul. Ennek eszköze a magyar vállalatikötvény-piac és az értékpapírosítási-piac likviditásának növelése volt. A program kievezetéséről 2021. decemberében döntöttek.
