Az MNB lakásárindexe alapján a tavalyi év végén brutális árdrágulás ment végbe. Az ingatlanárak országos viszonylatban 15,1%-kal emelkedtek 2024. negyedik negyedévében. A statisztikából az is látszik, hogy mindenhól 10% feletti volt az éves áremelkedés üteme. De hogyan érinti ez a vevőket? Mit jelent egy akkora árdrágulás a lakáshitel esetében? A válaszok meglepőek lehetnek.
Brutálisan drágultak országszerte az ingatlanok
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent lakásárstatisztikája rémisztő adatokat mutat az elmúlt év utolsó negyedévéről. Az áremelkedés országos szinten egy év alatt 15,1%-ot tett ki, ami az előző negyedévhez képest is szembetűnő, 3,4%-os drágulást jelent.
Azt gondolhatnánk, hogy Budapesten volt a legjelentősebb az áremelkedés, azonban itt átlag alatti, 14,3%-os éves emelkedés ment végbe. Helyette a községek szenvedtek el extrém áremelkedést: az éves drágulás mértéke 18,4% volt. A vidéki városokban pedig ez 13,8%-os volt.
Városi lakást vásárolnánk, hogyan változtak az árak?
Általánosságban véve mindig vannak olyan területek, ahol kevésbé vészes a drágulás, de a legfrissebb adatokat látva most nem igazán fedezhető fel nagyobb területi különbség. Nézzük meg, hogy pontosan mit is jelent ez!
Az ország egyes részeiben az alábbiak szerint alakultak a városi lakások árai az év utolsó negyedévében:
- Dél-Alföld: 19,8%-os,
- Dél-Dunántúl: 10,2%-os,
- Észak-Alföld: 12,4%-os,
- Észak-Magyarország: 12,2%-os,
- Közép-Dunántúl: 12,5%-os,
- Pest: 13,2%-os,
- Nyugat-Dunántúl: 13,7%-os éves áremelkedés ment végbe.
Értelemszerűen ezt nem azt jelenti, hogy minden település minden ingatlanjának ára ennyivel emelkedett. Bizonyára voltak olyan helységek és lakások, ahol ennél kisebb volt az áremelkedés, vagy akár csökkent is az ingatlan ára.
Magasabb a lakásár-emelkedés, mint az infláció
Az ingatlanpiacon brutális áremelkedési hullám söpört végig az előző év végén. Ha ezt összehasonlítjuk az éves átlagos inflációval, netán az év végi áremelkedési ütemmel, még akkor is jelentős a különbség. Az ingatlanárak tehát az inflációhoz képest – vagyis reál értelemben – is jelentősen drágultak. Az utolsó negyedéves országos éves reál MNB lakásárindex 10,9%-ot tett ki.
A másik oldalon viszont azt is fontos hangsúlyozni, hogy a megtakarítók jelentős hozamokra tehettek szert. Nem kell feltétlenül a magasabb kockázatú eszközosztályokra gondolni, a megfelelő állampapírokkal is igencsak jól járhattak a befektetők. Vegyük például az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt, ami a 2023-as év inflációja alapján 17,6%-os kamatot nyújtott. A különböző papírok éves hozama a 17,85-19,2% közötti sávban mozgott.
A kamatfizetés most tavasszal történt, de a megtakarítók bármikor eladhatták állampapírjaikat nagyjából 1%-os költségért cserébe. Ezek alapján az éves 17% körüli hozam lefedi a valóságot. Ha pedig ezt összevetjük a lakásárak drágulásával, akkor gyorsan láthatjuk, hogy a hozam magasabb volt, mint áremelkedés üteme.
Mit jelent ez a lakáshitel szempontjából?
A jelenlegi ingatlanárakat látva nem csoda, hogy sokan nem rendelkeznek a teljes vételárral és a lakáshitel mellett döntenek. A hitelek körében azonban nem ment végbe jelentősebb változás. A lakáshitel kamatok bár minimálisan, de csökkenést mutatnak az elmúlt időszakban. Árpilis elejétől viszont elindult az 5%-os lakáshitel önkéntes kamatplafon. Már több bank is, köztük a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank, az OTP Bank és a Raiffiesen Bank is bemutatta kedvezményes ajánlatát.
De mit jelent ez a megtakarítás és a hitel viszonyában? Amennyiben 20 millió forintunk volt 2023. végén, akkor egy jobb állampapír befektetéssel tavaly év végén már 23,4 millió forintot is magunknak tudhattunk. Ugyanakkor ha ugyanebben az időszakban egy 50 millió forintos ingatlant szemeltünk ki, akkor ez 2024. végén nagyjából már 57,55 millió forintba kerül. A korábban szükséges 30 millió forintos lakáshitel helyett tehát már 34,15 millió forint kellett a vásárláshoz.
