A hitel többnyire megoldásként szolgál célunk elérése érdekében: segíthet az otthonteremtésben, az autóvásárlásban, tartós fogyasztási cikkek beszerzésében, vagy akár kiutat jelenthet pénzügyi nehézségek esetén. Az akciók és a könnyű hozzáférhetőség ígéreteinek sokasága azonban könnyen elterelheti figyelmünket arról, hogy a hitelfelvétel egy igencsak komoly döntés. Ez egy hosszú távú elköteleződés, hiszen egy jelzáloghitelt akár több tíz éven keresztül kell törlesztünk.
Egy kedvezőnek bemutatott ajánlat mögött viszont számos buktató lehet: rejtett költségek és díjak, változó feltételek vagy csak egy túl pozitívan tervezett egyéni költségvetés. A hitelkockázat egyik legfőbb összetevője a visszafizetési kockázat: ha nem tudunk időben törleszteni, annak komoly következményei lehetnek. A cikkben most végigvesszük, hogy milyen kockázatokkal kell számolni és mire érdemes figyelni hitelfelvétel esetén.
Milyen kockázatokkal kell számolni hitelfelvételnél?
A hitelkockázat egyik legfőbb tényezője a visszafizetés kockázatából adódik. Ez annak a kockázata, hogy a hitel felvételét követően a futamidő alatt kedvezőtlenül változik anyagi helyzetünk, ami miatt nem tudjuk teljesíteni a törlesztést. Ez lehet egy hosszan tartó betegség, a fizetésünk csökkenése, a megélhetési költségek jelentős növekedése vagy éppen munkahelyvesztés. A nemfizetésnek pedig komoly következményei lehetnek. A problémára azonban adott a megoldás, mégpedig hitelfedezeti biztosítás formájában.
A változó kamatozású hitelek esetében felmerül a kamatkockázat is. Ekkor értelemszerűen a problémát a piaci kamatok emelkedése okozza, ami megnöveli a havi törlesztőnket is. Ezzel pedig a bank részére visszafizetendő összeg is több lesz. Amennyiben a kamatok jelentősen elszállnak, úgy az könnyen törlesztési nehézségekhez vezethet.
A hitelkockázat kapcsán pedig meg kell említeni a nem megfelelő választásból eredő kockázatot is. Sokan követik még mindig el azt a hibát, hogy a kiinduló kamat és törlesztőrészlet alapján választanak konstrukciót. A döntés azonban ennél sokkal összetettebb: figyelembe kell venni a THM-et, a további költségeket és díjakat, a futamidő hosszát, illetve az elő- és végtörlesztés feltételeit is. Ha az apró betűs részekkel nem foglalkozunk, akkor csúnya meglepetések érhetnek.
Hogyan kezelhető a hitelkockázat?
A hitelkockázat kezelése nemcsak a hiteligénylés után, hanem azt megelőzően is fontos. Ennek részeként kulcsfontosságú az előzetes pénzügyi tervezés. Ennek során a jelenlegi jövedelmek és kiadások mellett a váratlan helyzeteket is figyelembe kell venni. A hitelkockázat kezelésének alapvető eleme a megtakarítás, vésztartalék, ami ezekben a nem várt helyzetekben megoldást jelenthet.
Szintén igénylés előtti teendő a hitelszerződés feltételeinek alapos átolvasása, ellenőrzése. Ebben kérhetjük hitelszakértő segítségét is. Bizonyos esetben érdemes lehet elgondolkozni a hitelfedezeti biztosítás lehetőségén is. Sőt, vannak olyan élethelyzetek is, amikor kimondottan kerülendő a hitelfelvétel. Tudatos előkészületekkel nagyban csökkenthető a hitelkockázat, ezáltal pedig inkább egy hasznos eszköz, sem mint veszély lesz a hitelfelvétel.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő hitelkonstrukciót?
Hitelfelvétel előtt talán az a legfontosabb, hogy legyünk tisztában a hitel céljával és előzetesen tájékozódjunk. Habár felesleges időtöltésnek tűnhet, de érdemes megismerni több bank ajánlatát is, hiszen lényegesen eltérhetnek a feltételek. Ha pedig felgyorsítanánk a folyamatot, akkor kérhetjük független hitelszakértő segítségét is. A hangsúly azon van, hogy részletesen megismerjük, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni.
Ennek keretében érdeklődjünk
- a kamat mértékéről, a kamatozás formájáról (fix vagy változó),
- a különféle költségekről és díjakról,
- a Teljes hiteldíj mutatóról (THM),
- a teljes visszafizetendő összegről,
- a kamatlábak és díjak módosításának lehetőségéről,
- az előtörlesztés és végtörlesztés lehetőségéről és ennek költségeiről.
Hogyan hasonlítsuk össze a hitel-termékeket?
A különböző ajánlatok közötti döntésnek egyik alapvető pillére a hitelkonstrukciók THM-jének összehasonlítása. Ez a százalékban kifejezett számadat egy meghatározott képlet alapján kerül kiszámításra, és tartalmazza az összes olyan díjat és költséget, amelyet az adósnak egy év alatt a tőketartozáson felül kell fizetnie, ha a szerződésben foglalt feltételek teljesülnek. Ilyen költség például a kamat, a különböző jutalékok és az adók. Néhány tétel azonban nem szerepel a THM-ben, többek között ilyen lehet a közjegyző díja. Más szóval, minél alacsonyabb a THM-ként megadott szám, annál alacsonyabb a teljes hiteltörlesztés, azaz annál olcsóbb a hitel.
Tegyük fel, hogy szervizbe kell vinni autónkat, így kisebb összegű gyorskölcsönre van szükségünk. Az autó javítása 600 ezer forint, így ekkora összegben veszünk fel hitelt 22,96% kamat és 60 hónap futamidő mellett. Ekkor a havi törlesztőnk csekély, mindössze 16 180 forint. Ugyanakkor változatlan feltételek mellett a futamidő végére összesen 970 800 forintot fizetünk vissza a banknak. Ennél pedig kis keresgéléssel kedvezőbb ajánlatot is találhatunk.
Mire figyeljünk, ha hitelközvetítő segítségét vesszük igénybe?
Sokan kérik pénzügyi közvetítők segítségét a hitelfelvétel előtt, hiszen ők segíthetnek eligazodni a hitelek kusza világában. Mielőtt azonban elfogadnánk a közvetítő ajánlatát, érdemes néhány szempontra kiemelt figyelmet fordítani.
Kezdjünk el gyanakodni, ha az ajánlatban
- a kínált feltételek meglepően jók,
- a közvetítővel kapcsolatos információk szűkösek vagy hiányosak,
- nincs előzetes írásbeli tájékoztatás az ebből eredő fizetési kötelezettségekről.
A hitelkockázat a bankok szemszögéből
A hitelkockázat szempontjából mind a bank, mind pedig az ügyfél számára az jelenti a legfontosabb tényezőt, hogy az adós nem tudja hitelét a szerződés szerint törleszteni. Ez a kockázat jellemzően akkor merül fel, ha valamilyen okból kifolyólag megváltozik a hitel törlesztőrészlete vagy az adós jövedelme.
A bankok számára éppen ezért olyan fontos, hogy megfelelően felmérjék ügyfeleik visszafizetési képességét. Ezzel kapcsolatban pedig az jelenti a kockázatot, hogy a bankok a vizsgálat során a hiteligénylő aktuális jövedelmi helyzetét látják. Egy jelzáloghitel visszafizetése pedig akár több évtized is lehet. Ebben az időszakban pedig folyamatosan teljesíteni kell az előírt kötelezettségeket.
A bankok ezt a kockázatot egyrészt az önerővel mérséklik. A különféle hiteltípusokhoz minimális saját tőkére vonatkozó követelményeket határoznak meg, vagyis azt, hogy a kérelmezőnek mekkora saját tőkével kell rendelkeznie ahhoz, hogy jogosult legyen a hitel felvételére. Minél magasabb a saját tőke, annál alacsonyabb a hitel összege és annál alacsonyabb a havi törlesztőrészlet.
A hitelezők – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthatnak kölcsönt kizárólag fedezet igénybevételével. A hitelezőknek a törvény értelmében a hitelnyújtás előtt értékelniük kell az ügyfél hitelképességét. Ennek a legfontosabb szempontja a hiteligénylő jövedelme, a háztartás jövedelme, illetve a jelenlegi és múltbéli hiteltörténete.
