Ahogyan már megszokhattuk, az év elejével béremelkedés várható a legalacsonyabb béreknél. Egy négy évet felölelő bérfejlesztési stratégia szerint a munkaadói és munkavállalói szervezetek a 350-400 ezer forintos béreket vezetnének be. Ez a minimálbér és a garantált bérminimum esetén 10-15 százalékos emelkedést jelentene.
A magas infláció miatt szükséges a minimálbér kiigazítása
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kezdeményezték a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek, hogy a munkaadók adó- és járulékmentes juttatást adhassanak dolgozóiknak. Ennek összege 100 ezer forint lenne, illetve a minimálbérrel és garantált bérminimummal rendelkezőkre vonatkozna.
2023 év elején a minimálbér 16, a minimum szakképzettséggel rendelkezők legalacsonyabb bére, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal lett magasabb. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az infláció az idei évben átlagosan 18 százalék körül fog alakulni.
Ennek tükrében a munkavállalói érdekképviseletek azt a javaslatot fogalmazták meg, hogy
- a minimálbér 15,
- a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedjen jövő év elején.
November vége fele várható a megállapodás, ugyanis a munkaadók előtte még kivárnák a GDP harmadik negyedéves alakulását.
Át kellene alakítani a minimálbér egész rendszerét is
A tárgyalásokon arról is szó esett, hogy a minimálbér rendszerét teljesen át kellene formálni. Ezzel összhangban pedig a négyéves béremelési stratégia révén 350-400 ezer forint környékén a két legalacsonyabb bérnek egy szintre kellene érnie.
Ezen felül az országoshoz képest magasabb ágazati minimálbérek is bevezetésre kerülnének. Az új rendszerben ez azon szektorokra vonatkozna, ahol az érdekképviseletek egyezségre jutnak. A módosításokat egy 2022-es uniós irányelv indokolná. Az irányelv egyik oldalon megfogalmazza, hogy a tagországokban a minimálbéreknek az átlagbér 50 és a mediánbér 60 százalékát kellene megközelítenie 2027. A másik oldalon pedig előirányozza az iparági kollektív bérmegállapodások kialakítását is.
Magyarországon kedvezőtlen a helyzet
Az Eurostat hazánkra vonatkozó statisztikái szerint 2022-ben a minimálbér az átlagbér 42 százalékának felelt meg. Uniós kitekintésben a többi tagország béreivel összevetve ez a középmezőnynek is az alja.
A mediánbér esetén hiányosak az uniós statisztikák, tavaly Magyarországon az arány 50 százalék körüli volt. Összesen 15 tagország rendelkezik erre vonatkozóan adatokkal. Ebből viszont kiderül, hogy csupán 3 tagállamban érte el a minimálbér aránya az 50 százalékot az átlagbérekhez viszonyítva.
A regionális társaknál minden ország minimálbérei utolérték az átlagbéreket 2010 óta. Ugyanakkor ezek mértékében lényegesek az eltérések. A legnagyobb felzárkózást Románia hajtotta végre: a 32 százalékról 2021-re 48 százalékra bővült az arány. Ezzel szemben hazánkban ez lassabban megy végbe: a 38 százalékról 42 százalékra emelkedett 2022-ig. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország elvesztette 2010-es kiemelkedő helyét. Akkor ugyanis a minimálbér regionális szinten a második helyen állt. Tavaly pedig már csak a cseh minimálbérnél voltak magasabbak.
