A jegybanki alapkamat hazánkban
A jegybanki alapkamat azt a kamatot foglalja magába, amelyet a központi bank a kereskedelmi bankoknak fizet a jegybanknál szabad akaratból elhelyezett kéthetes kötvényeik után. A kereskedelmi bankok az alapkamatnak megfelelően alakítják a betétek és hitelek kamatait. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatdöntő üléseken önállóan határozza meg a jegybanki alapkamat mértékét. Ezzel két fő jegybanki célra is képes hatással lenni, ami az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás. Az árstabilitás alapvetően azt jelenti, hogy egy olyan alacsony inflációs szintet igyekszik fenntartani a jegybank, ami a gazdaság bővüléséhez leginkább hozzájárul. A nemzeti fizetőeszköz értékállóságának biztosítása kétféleképpen lehetséges: ez a belső és a külső értékállóság. A belső értékállóság a mérsékelt inflációt jelenti, míg a külső az árfolyamstabilitás megteremtése. A jegybankok mindkét értékállóságot megcélozhatják, de általában a belsőre koncentrálnak. Az MNB végső célja a pénzügyi stabilitás, ami nemcsak önmagában fontos, hanem hatással van a többi célra is.
Az alapkamat változása Magyarországon
Magyarországon 2012-től kezdődött meg a jegybanki alapkamat csökkentése, ami egészen a Monetáris Tanács 2021. június 22-i üléséig tartott. A csökkentés mögött az egyik legfontosabb tényező az inflációs cél elérése volt. 2012 augusztusában a korábbi 7%-os alapkamat 6,75%-ra csökkent. Az alapkamat csökkentését eleinte az tette lehetővé, hogy Magyarország kockázati megítélésére vonatkozó mutató javulásnak indult, de fontos szerepe volt benne a nemzetközi jegybankok tartósan laza monetáris politikájának is. A csökkentés második szakaszában már csak alacsonyabb mérsékléseket eszközölt a jegybank, ami azért volt szükséges, hogy felélénküljön a gazdaság. A harmadik szakasz 2015-ben ment végre, amikor az alapkamat csökkentése mögött az inflációs cél fenntartása húzódott. Ezt követően kimondottan sokáig tartotta az MNB a 0,9%-os alapkamatot, majd 2020 nyarán 30 bázispontos csökkentés mellett döntött.
Ezt követően az alapkamat folyamatosan emelkedett. A Monetáris Tanács 2021. június 22-i ülésén ismét 0,9%-ra emelték az alapkamatot. Az emelkedés azóta folyamatosan megfigyelhető. A Monetáris Tanács a világjárvány okozta gazdasági válság, majd az ezt követő orosz-ukrán háború nyomán kialakult válság miatt újra szigorításba kezdett, így 2022. szeptember 28-án már 13%-ra emelve az alapkamatot. Az utolsó egy jelentős, 125 bázispontos emelés volt, ami az alapkamatot olyan szintre emelte, amelyre akkor már 22 éve nem volt példa hazánkban.
Mire használják a jegybanki alapkamatot jegybankok?
A jegybanki alapkamat egy olyan irányadó kamatot jelent egy országban, amelyet alakítva az adott ország központi bankja képes szabályozni a gazdaságot. A jegybankok többségének elsődleges célját az árstabilitás megteremtése adja, amely az infláció megfelelő szinten való tartását jelenti. A jegybank ezt az alapkamat emelésén vagy éppen csökkentésén keresztül tudja alakítani. Hazánkban a jegybank szerepét a Magyar Nemzeti Bank látja el.
A jegybankoknak szintén lényeges feladata, hogy a recesszió (vagyis a gazdasági visszaesés) és a konjunktúra (azaz a gazdasági növekedés) ciklusait kiegyenlítse, tehát a recessziós időszak minél rövidebb ideig tartson, a konjuktúra pedig hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Azt is fontos látni, hogy a hirtelen rohamosan bővülő gazdaság sem egy kedvező állapot, ugyanis az infláció növekedését vonhatja maga után.
Abban az esetben, ha ez megvalósul és az infláció növekedésnek indul, akkor a jegybank monetáris eszköztárával közbelép, aminek részét képezi az alapkamat változtatása, amelyet ebben az esetben növelni érdemes, hiszen az optimális esetben visszafogja a növekedést. Hasonlóan alkalmazandó a módszer, ha az infláció csökkenésnek indul: ekkor a központi bank vélhetően csökkenteni fogja az alapkamatot, ezzel az infláció növekedését előidézve. A jegybank monetáris eszköztára természetesen nemcsak az alapkamat módosítgatásából áll, hanem alkalmazhatnak különböző eszközvásárlási programokat, ezzel megcélozva a mennyiségi lazítást vagy a mennyiségi szigorítást.
- A mennyiségi lazítás során a jegybank az országban lévő pénzmennyiséget úgy kívánja növelni, hogy a piacon értékpapír(oka)t vásárol.
- A mennyiségi szigorítás értelemszerűen az előző folyamat ellentéte: a gazdaságban cirkuláló pénzmennyiség csökkentésére irányul.
Hogyan hat a jegybanki alapkamat módosítása a gazdaságra?
A koronavírus-járvány okozta válságot egy újabb válság követte, amelyet az orosz-ukrán háború váltott ki. Ebben a gazdasági környezetben a jegybankok többsége megemelte az alapkamatát. De hogyan hatott ez a gazdaságra? Az alapkamat emelés általában olyan módon hat a gazdaságra, hogy lelassítja a teljesítményét, amivel alapvetően azt a célt igyekeznek elérni, hogy elkerüljék a túlfűtött gazdasági helyzetet, ami az árbér spirál kialakulásával könnyedén az infláció elszállását eredményezheti.
Hitelre
A jegybanki alapkamat ugyanakkor a gazdaság más pontjain is érezteti hatását: az alapkamat emelésének hatására a kereskedelmi bankok is kamatemelést eszközölnek, tehát megdrágítják hiteleiket, ami egyaránt költségnövekedést jelent a hiteligénylő lakosság és vállalati szektor számára. Amennyiben a vállalatok magasabb költség mellett jutnak csak hitelhez, az csökkentő hatást gyakorolhat a nyereségükre. Ha a lakosság igényel drágábban hitelt, akkor az a szabadon elkölthető jövedelmet mérsékli, ami a fogyasztás visszafogásán keresztül szintén kifejtheti hatását a vállalatokra, így a profit volumenére is. Ezen felül a jegybanki alapkamat megemelése a bankbetétek kamatnövekedésében is lecsapódik, ezáltal a megtakarítások a bankbetétekbe áramolhatnak, szemben a részvényekkel, kötvényekkel.
Ha a jegybank az alapkamat csökkentése mellett dönt, akkor éppen a fent említett folyamatok ellentétét igyekszik elérni. Ekkor tehát az emberek kiveszik pénzüket a bankbetétből és azt részvénybe, ingatlanba vagy más kockázatos eszközbe helyezik. Ebben az esetben az is megfigyelhető, hogy a vállalatok és a lakosság olcsóbban jutnak hitelhez, ami alacsonyabb költséget jelent, így az előbbi szektornál az a profit növekedésében, az utóbbinál pedig a szabadon elkölthető jövedelem növekedésében tükröződhet.
A jegybanki alapkamat alakulása a részvény- és devizapiacokat is befolyásolja, ami kimondottan igaz a két legnagyobb gazdaságának központi bankjainak esetében, ami az euróövezethez és az Egyesült Amerikai Államokhoz köthető. Az USA központi bankja a FED (Federal Reserve System), míg az euró-övezetben a központi bank szerepét az EKB (Európai Központi Bank) tölti be.
Mi határozza meg a jegybanki alapkamat nagyságát?
A jegybanki alapkamat nagyságát a gazdaság aktuális helyzete és a jövőbeli várakozások határozzák meg. Amennyiben az inflációs várakozásoknál a gazdaság jövőbeli egyensúlyával kapcsolatban jelentős bizonytalanság áll fenn (például nagy a központi költségvetés hiánya, a bérek dinamikusabban növekednek, mint a gazdaság teljesítménye), akkor a jegybanknak érdemes megemelni a kamatszintet, de csak olyan mértékben, hogy az leginkább hozzájáruljon az inflációs cél megvalósításához. Amennyiben egyensúlyban van a gazdaság, alacsony a költségvetési hiány és a gazdasági teljesítménynek megfelelően emelkednek a bérek, akkor az árstabilitás megvalósítható alacsonyabb kamatok mellett is.
A jegybanki alapkamat a piaci kamatszintre is hatást gyakorol, viszont általánosságban az is érvényes, hogy minél hosszabb a kamat futamideje, annál kevésbé bír befolyásoló hatással a jegybanki kamat alakulása, illetve annál erősebben érvényesülnek az inflációhoz, államháztartáshoz és a gazdasági kilátásokhoz kapcsolódó várakozások. A hosszú lejáratú kamatok tehát nagyban elhatárolódnak a jegybank döntésétől, inkább a gazdaság aktuális állapotától és a jövőbeli gazdasági kilátásoktól függnek.
