A munkavállalók oldalán az mindig egy fontos kérdés, hogy mennyi a munkabér. Erre most választ adnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai. A teljes foglalkoztatásban állók bruttó átlagkeresete 661 380 forint volt idén februárban. A kedvezményekkel kalkulált nettó átlagkereset pedig a 455 000 forintot is elérte. Az átlagkereset viszont nem a legjobb mutatószám, hiszen a nagyon magas fizetéssel rendelkező szűk kör felfelé nyomhatja ezt a számot.
Alapbér, munkabér vagy kereset?
A KSH friss statisztikája alapján a bruttó átlagkereset 661 380 forint volt februárban. Az átlagkereset helyett viszont érdemes inkább a mediánkeresetet alapul venni, hiszen ez jobban szemlélteti egy ,,átlagos” ember jövedelmi helyzetét. Ez pedig 533 600 forintot tett ki. Nettósítva is szembeötlő a különbség: az átlag 455 000, a medián pedig 370 700 forint volt.
Habár az alapbér, munkabér és kereset nagyon hasonló fogalmak, a statisztika a keresetet mutatja. Ez pedig túltesz a munkaszerződésben lévő alapbéren. A hivatalos átlagkeresetben ugyanis figyelembe kell venni a pótlékokat, prémiumokat, jutalmakat és a 13. havi fizetést is. Ezek alapján a munkabér átlagosan a bruttó átlagkereset 82-86%-át teszi ki.
Jelentős különbség tapasztalható megyénként
A megyék átlagkereseteiben jelentős különbségek álltak fenn februárban. Nem meglepő, hogy Budapest emelkedik ki a bruttó 800 466 forintos átlagával. Ezt rendre követi
- Komárom-Esztergom 670 897 forintos,
- Győr-Moson-Sopron 668 574 forintos és
- Fejér 640 885 forintos átlaggal.
A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye volt, ahol az átlagkereset alacsonyabb volt, mint 494 ezer forint. Ez pedig 300 ezer forinttal is kevesebb, mint a fővárosiak keresete. Békés és Nógrád vármegyékben is hasonló, 500-520 ezer forintos átlaggal lehetett számolni, ami szintén kiválóan tükrözi a kelet-nyugat és a centrum-periféria közötti különbségeket. A munkabér mértéke láthatóan központi szerepet játszik a gazdasági egyenlőtlenségek alakulásában.
Eltérő mértékben, de mindenhol nőtt a munkabér
A munkabér minden megyében növekedett, azonban ennek üteme eltérő volt. Az országos átlagos növekedés 9,3%-ot tett ki az elmúlt évben. Meglepő módon ezt leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hajtotta a 10,5%-os ütemével. Szintén jelentős növekedésről számolt be Hajdú-Bihar és Pest (9,9%), illetve Baranya és Somogy (9,8%) megye is. Ennek viszont egy részét ,,elviszi” az infláció.
A munkabér eltérő szintjei hatalmas különbségeket eredményezhetnek az életszínvonalban. Az alacsonyabb bázissal rendelkező Nógrád megye jól ismeri ezt, ahol visszafogott, 7,8%-os növekedés ment végbe. Ehhez képest az alapvetően jól kereső nyugati részekben is lassabb volt a növekedés (Vas 7,8%, Győr-Moson-Sopron 8,0%). A bérfelzárkózás megkezdődött, ami még akkor is pozitív, ha ez egy lassú és hosszú folyamatot ölel fel.
