Lényeges többlettel zárt a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma hazánkban a 2023 első negyedévi adatok alapján. A későbbiekben a szolgáltatásexport biztos alapjai mellett a termék külkereskedelem is normalizálódhat, ahogyan a nemzetközi energiaárak mérséklődése kedvezően befolyásolja.
A külkereskedelem alapját a szolgáltatásexport adja
A termékek külkereskedelmi forgalmának hiánya az elmúlt évben aggodalomra adhatott okot, azonban a szolgáltatások többlete erős alapot jelent a hazai gazdaságnak. 2023 első negyedévében
- a szolgáltatások euróban számított exportja 13 százalékkal,
- importja pedig 5,9 százalékkal bővült 2022 első negyedévéhez viszonyítva.
A szolgáltatásokból származó külkereskedelmi többlet 2,4 milliárd eurót tett ki, ami megközelítőleg 540 millió euróval haladja meg a tavaly első negyedévi szintet. Látható tehát, hogy a szolgáltatások exportja még mindig erős bázisként szolgál a hazai külkereskedelem számára. Ezt bizonyítja az is, hogy elmúlt időszakokban mindig meghaladta a 2 milliárd eurót az aktívum.
Jelentős szereppel bírnak a szállítási szolgáltatások
A szolgáltatáskategóriákon belül idén az első negyedévben
- a szállítási szolgáltatások 862,
- a turizmus 634,
- a bérmunka szolgáltatási díj 411 és
- az üzleti szolgáltatások 405 millió euróval mozdították előre a külkereskedelem többletét.
A hazai szolgáltatásexport 64 százaléka, a szolgáltatásimport 71 százaléka az Európai Uniós tagállamokkal történt, e tekintetben pedig 1,2 milliárd euró aktívum jött létre. Ezen belül a legfőbb partnerként Németország szolgált, ugyanis az összforgalom 19 százaléka az unió gazdaságilag jelentősebb államával zajlott. Ezt követi az Amerikai Egyesült Államok 8,7 százalékos és Ausztria 7,9 százalékos kereskedelmi részesedéssel.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41% (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 22%) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 32, majd a turizmus 16%-os részesedéssel. Import tekintetében szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt kiemelkedő, 53% (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 29%), miközben a szállítási szolgáltatások 30, a turizmus 11%-kal részesedett a teljes importforgalomból – olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.
Mindenhol érezhető a lassulás
A szolgáltatások területén is tapasztalható az a lassulás, ami a gazdasági helyzet romlásával áll szoros kapcsolatban. A megelőző negyedévhez viszonyítva az export 4,5 százalékkal, az import 9,9 százalékkal csökkent, azonban a külkereskedelem aktívuma így is 193 millió euróval bővült.
A koronavírus-járvány időszaka alatt a szolgáltatások külkereskedelme is jelentősen visszaesett a gazdaság leállásával párhuzamosan, viszont az újraéledésen is gyorsan végbement. Az utóbbi negyedévekben habár a növekedés üteme enyhült, továbbra is bővülésről beszélhetünk a szolgáltatásexport és -import területén, függetlenül attól, hogy a magyar gazdaságban mostmár harmadik negyedéve csökkenés tapasztalható.