A fővárosban most éppen kisebb volumenű áremelkedésnek lehettünk tanúi, cserébe a vidéki városokban szálltak el az ingatlanok árai. Ettől függetlenül Budapesten könnyedén el lehet költeni 50-100 millió forintot egy ingatlanra, de a belvárosban rendre 100 milliót meghaladó összeget kérnek el a leendő lakástulajdonosoktól. Sőt, az MNB korábbi felméréséből az is kiderült, hogy akár 12 év teljes nettó fizetésébe is kerülhet egy pesti ingatlan. Mutatjuk, hogy hol milyenek az ingatlan árak és mekkora áremelkedés ment végbe!
Idén ismét kilőttek az ingatlan árak
A 2022-es év végén bekövetkezett, amire sokan vártak: az ingatlan árak csökkenésnek indultak. Ez nem tartott sokáig, ugyanis idén az első negyedévben újra emelkedni kezdett az árszínvonal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárakra vonatkozó elemzéséből.
Tavaly az utolsó negyedévben 0,8 százalékos csökkenés ment végbe, amelyet az ingatlan árak viszonylag gyorsan ledolgoztak az idei első negyedéves 1,6 százalékos emelkedéssel. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tavalyi 16 százalékos lakásár-dinamika 10,1 százalékra esett vissza a fővárosban.
A jegybank adatai szerint vidéken nem ilyen kedvező a helyzet. A vidéki városokban az ingatlan árak 4 százalékkal emelkedtek, azonban az éves áremelkedés üteme a közel 15 százalékos szintről 9 százalékra zsugorodott. Azok a lakásvásárlók járhatnak jól, akik községekben keresgélnek, ugyanis ott az első negyedévben 3,4 százalékos áresés ment végbe. Sőt, az éves áremelkedés 5,6 százalékos mínuszba váltott át.
Országos szinten átlagosan 1,2 százalékos növekedés volt tapasztalható az ingatlan árak tekintetében. Ugyanakkor az éves lakásár-dinamika 3 hónap leforgása alatt 6,9 százalékpontos csökkenést ért el, ennek következtében most 4,7 százalékon áll. Mindazonáltal reálértéken 16,5 százalékos visszaesés ment végbe hazánkban, ugyanis ezen a területen nem az inflációnak megfelelően emelkednek az árak.
Hol és hogyan változtak az árak?
A hazai városi lakások közül leginkább a Dél-Alföldön drágultak a lakások: átlagosan 14,7 százalékos emelkedés ment végbe. Az áremelkedés régiós mértéke az alábbiak szerint alakul:
- Nyugat-Dunántúl (13,5 százalék),
- Dél-Dunántúl (11,5 százalék),
- Budapest (10,1 százalék),
- Észak-Alföld (7,0 százalék),
- Észak-Magyarország (5,8 százalék),
- Közép-Dunántúl (3,5 százalék).
Mindössze egy megye marad ki a sorból: ez Pest megye, ahol nem is akármilyen, 6,3 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az MNB jelentésében azt is kiemelte, hogy jelenleg még alacsony feldolgozottságúak a közép-magyarországi régió városainak adatai.
A pesti belváros sokak számára elérhetetlen
A fővárosban a belvárosi lakás árak lassan az egekbe szöknek: az előző félévhez viszonyítva átlagosan 7 százalékkal lettek magasabbak a négyzetméterárak a frekventáltabb területeken.
Első helyezett lett az V. kerület
Idén az első fél évben egy belvárosi elhelyezkedésű ingatlanra átlagosan 50-100 millió forint közötti összeget fordítottak a vevők. A Duna House összesítéséből láthatóak a fővároson belüli óriási eltérések: míg a VII. kerületben már 17,5 vásárolhatunk garzonlakást, addig az V. kerületben egy teljesen berendezéssel rendelkező luxuslakás ennek húszszorosába kerül.
A belvárosi részekben vásárolt ingatlanokra idén a legtöbbet, átlagosan 100 millió forint feletti összeget az V. kerületben szántak az ingatlanközvetítő ügyfelei. Ez a kerület tartja a rekordot a négyzetméterárak vonatkozásában is. Idén az első hat hónapban lebonyolított adás-vételekre irányuló adatokból látszik, hogy az 2022-es első félévi 1,1 millió forintos négyzetméterár idén 26 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a tavalyi második féléves adatokhoz képest most 2,5 százalékkal csökkent az érték, így most átlagosan 1,36 millió forintba került egy négyzetméter a kerületben.
A dobogó második helyén a VI. kerület áll
Azoknak, akik ennél kevesebbet szerettek volna fizetni egy fővárosi ingatlanért, nem volt jó választás a VI. kerület sem. Ebben a városrészben az előző év azonos időszakához képest 10 százalékos áremelkedés ment végbe, így 980 ezer forintot kértek el átlagosan egy négyzetméterért. Amennyiben csak a második negyedévi eladásokat vesszük górcső alá, akkor láthatjuk, hogy egy megvásárolt ingatlan négyzetmétere esetében több, mint egy millió forintot, azaz ingatlanonként átlagosan 55,6 millió forintot fordítottak az ügyletre a vásárlók.
Harmadik helyen a VII. kerület végzett
Attól függetlenül, hogy a VII. kerületi négyzetméterárak tekintetében látható a legjelentősebb eltérés, így is 5 milliós nagyságrendben takaríthatott meg ingatlanvásárláskor az ügyfél, ha a VI. kerület helyett a VII. kerületben vált tulajdonossá. Az idei első negyedévben 960 ezer forint volt egy négyzetméter átlagos ára, ami a második negyedévben 9 százalékkal 874 ezer forintra csökkent. Féléves átlagban is kiemelkedik a kerület, ugyanis az első féléves értékesítések szerint 917 ezer forintot fizettek az ottani ingatlanok négyzetméteréért a vevők. Ez tavaly első félévéhez képest 19 százalékos, második félévéhez képest 22 százalékos emelkedés.
A jelenlegi budapesti ingatlankínálat 16 százaléka sorolható a belvárosi kerületekhez. A területen belül is éles eltérések tapasztalhatóak: a 841 ezer forintos egységárú, csupán 15 négyzetméteres, VII. kerületi felújított garzontól kezdve az 5 millió eurónál is többért kínált ingatlanok közül szemezgethetnek a vásárlók.
