- Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény kimondja, hogy amennyiben az adott járművet magyarországi telephelyen tartják nyilván, minden járműtulajdonosnak vagy üzembentartónak saját nevére szóló szerződés formájában kell ilyen biztosítással rendelkeznie, és ezt a szerződést hatályban kell tartania a rendszeres díj fizetése mellett. Ennek az a jelentősége, hogy ez az egyetlen biztosítási forma, amely fedezi a működés során másoknak okozott károkat.
Minden járművezető tudja, hogy kötelező biztosítás nélkül nem tud részt venni a közúti forgalomban, illetve azt is, hogy baleset esetén, ha nincs kötelező biztosítása, a különböző büntetőjogi szankciókon túlmenően anyagilag is nagyon rosszul is járhat, mert például a biztosítás hiánya miatt nem lehet elkerülni a fedezetlenségi díjfizetést.
Forrás: Pixabay
A vonatkozó jogszabály természetesen nem csak az ügyfél, hanem a biztosító intézkedéseit, kötelezettségeit is tartalmazza a szabályok keretein belül, így határozza meg, hogy az előírások betartása esetén mekkora összeget kell fizetnie a biztosítónak.
Egy adott vagyoni kárral összefüggő biztosítási káresemény során – a baleset károsultjainak számától függetlenül – a biztosítónak káreseményenként legfeljebb 500 millió forint kártérítési összeget kell fizetnie, ennek határáig, ha a kár személyi sérüléssel is jár a baleset, akkor legfeljebb 1 600 millió Ft-ot, a társaság kockázatvállalási kötelezettsége ezen felső határon áll meg.
A biztosítás alapját és követelményeit rögzíti, a szerződéskötéskor betartandó szabályokat előírja, illetve rendelkezik a bónuszrendszerről a törvény aszerint, hogy milyen járműre vonatkozik a KGFB, valamint tájékoztatást ad a biztosítás mértékéről is.
A kötelező biztosítási szerződés alapfeltétele, hogy ne csak személygépkocsik legyenek biztosíthatók, hanem:
- autóbuszok
- motorkerékpárok
- teherautók
- pótkocsik és vontatók
- mezőgazdasági vontatók
- segédmotoros kerékpárok (akár négykerék-meghajtású) is.
Forrás: Pixabay
A kötelező biztosítási jogszabályokat 2011-ben felülvizsgálták, így a díjakat most az adott jármű kW-ban mért teljesítménye alapján számítják ki.
- Szerződéses rendelkezések
Határozatlan és határozott idejű kötelező biztosítás is létezik, de egyes esetekben a törvény szerint, például az rendszeres közlekedést igénylő járművek esetében csak határozott idejű kötelező biztosítás köthető, amely egy éves biztosítási időt jelen.
A szerződés tulajdonosának az incidens utáni öt napon belül (írásban) értesítenie kell a biztosítóját. Ez elengedhetetlen követelmény, a kárrendezéshez szükséges adatok, az esemény legpontosabb leírása és a káresemény nevének megadása mellett. A vétlen fél szintén köteles bejelentést tenni a jogsértő kötelező biztosítótársaságánál, az esetről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül. A kötelező biztosítási szerződés nagyon fontos feltétele, hogy a szerződő fél ne legyen bérlője vagy használója ideiglenesen vezetett járműnek, ha neve a forgalmi engedélyen nem szerepel.
Forrás: Pixabay
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást természetes és nem természetes személyek is köthetnek, természetesen ha egy cég szerződést köt, akkor ennek megfelelő okmányokkal kell rendelkeznie.
Fontos tudni azt is, hogy mikor kezdődik a biztosító kockázatvállalási kötelezettsége. A kitettség kezdő időpontja lehet a szerződésben megjelölt időpont vagy a biztosítás hatálybalépésének időpontja, amikor a szerződést mindkét fél aláírja.
- Egyedi rendelkezések
Mint korábban említettük, a kötelező díj alapja a jármű teljesítménye és besorolása, amely a 2009. évi LXII. törvényben és kiegészítésében, a 20/2009. a PM rendeletben található. A szerződési feltételeket bizonyos tekintetben és bizonyos mértékig törvény is meghatározza, de ezen túlmenően minden biztosítótársaságnak megvannak a saját szabályzatai, amelyeket a szerződéskötés előtt alaposan tanulmányozni kell, beleértve az apró betűs részt is. Így senki sem fog meglepődni, ha nem tudja, mikor van egy biztosítónál kötelező biztosítási kockázatvállalási kötelezettség, és mikor nincs.
Forrás: Pixabay
Például a KGFB területi hatályát törvény határozza meg, azaz az Európai Gazdasági Térség, illetve Svájc területére terjed ki kötelező rendelkezések alapján, de érvényes a nemzetközi zöldkártya rendszer részét képező országokra is megállapodás esetén. Azon országok listáját, amelyek aláírták ezeket a nemzetközi megállapodásokat, a PSZÁF közzéteszi, nyilvános és bármikor megtekinthető.
Amit minden tulajdonosnak és üzemeltetőnek tudnia kell az az, hogy a társaságok a kötelező biztosítás költségét szerződésenként egyedileg, természetesen az aktuális díjaik alapján határozzák meg, és ez a költség az egy éves fedezeti időszak alatt nem változtatható.
