Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok indokolatlanul nagyot emeltek a bankszámlák díjain. Azt is hozzátette, hogy szükség esetén a kormány beavatkozik. A bankszámla díjak idén már kétszer is emelkedtek, így nem csoda, ha az ügyfelek már nem tudják követni, hogy mikor és miért fizetnek éppen többen. Ennek jártunk most utána!
A bankszámla költségek már másodjára emelkednek
Már az is éppen elég terhet jelent a bankszámla tulajdonosok számára, hogy kétszer emelkedtek a költségek, nemhogy mindez néhány hónapon belül történt. Először a tranzakciós illetékeket terhelték át a bankok az ügyfelekre, amivel szemben 2024 végéig költségstop védelmét élvezhettük. Ezt követően a 2024-es inflációs adatok megjelenésével a bankok bejelentették, hogy az infláció mértékével is korrigálják díjaikat.
Nagy Márton úgy gondolja, hogy a pénzintézetek indokolatlanul emelik meg újra a bankszámla díjakat, a kormány pedig nem fél ebbe beavatkozni. Azt viszont nem konkretizálta, hogy a beavatkozás alatt mit ért.
Milyen intézkedésre számíthatunk?
A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata alapján elképzelhető, hogy a tavalyihoz hasonló költségstop léphet érvénybe. Ez bár tavaly megszűnt, nem kizárt, hogy idén újra alkalmazzák. Ennél korábban is láthattunk már hasonlót: a változó kamatozású lakáshiteleket a mai napig a kamatstop védi. Az ügyfelek magas kamatoktól és költségektől való védelme tehát nem újkeletű, a banki területen is találkozhattunk már ilyen intézkedésekkel.
Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el a bankszámla díjazással kapcsolatban. Ez pedig azt is jelenti, hogy a költségstoptól kezdve bármilyen más intézkedés is elképzelhető. Egyelőre az látszik, hogy alapszámlát fogja érinteni valamilyen módosítás. Nagy Márton ugyanis kérte a bankokat, hogy ezt formálják át úgy, hogy a családosok és a nyugdíjasok számára is megfelelő legyen.
Mikor emelhetik meg a bankok a bankszámla díjakat?
Az már most is szigorúan szabályozott, hogy a bankok miért és mekkora mértékben módosíthatják a kínált bankszámlák díjait. A banki üzletszabályzatban fel kell sorolniuk azokat az indokokat, amelyek esetén a pénzintézetek változtathatnak bankszámla költségeiken. Ezen indokok között általában szerepel
- az előző évi fogyasztói árindex,
- az adókörnyezet változása,
- a külső szolgáltatások díjmódosítása (például a postaköltség, vagy a telefonszolgáltató díjemelése),
- netán bizonyos fejlesztési költségek átterhelése.
Amikor a bankok a díjemelés mellett döntenek, akkor arról minden esetben tájékoztatni kell előzetesen a fogyasztókat, konkretizálva a díjemelés indokát is.
Indokolt volt a kétszeri emelés?
Még épphogy csak tavaszodik, a lakossági bankszámla tulajdonosok már másodjára szembesülnek díjemeléssel az idei évben. Kérdéses, hogy indokolt volt-e ez a kétszeri díjváltozás.
Először a tranzakciós illeték megemelésével járó adóteher növekedést terhelték át a bankok ügyfeleikre. Ez egy kétlépcsős adóemelés volt, ami tavaly augusztusban és októberben ment végbe. A lakossági bankszámlák azonban nem szenvedték meg ezt a díjemelést, ugyanis költségstop védte az ügyfeleket az év végéig. Az új évben tehát ez már nem volt érvényes, így legkésőbb februárban megtörtént az adókörnyezet változása miatti díjemelés.
A vállalati ügyfeleknek az áthárított díjakkal már a tavalyi évben szembe kellett nézniük. A bankszámla költségstop ugyanis nem vonatkozott a vállalati tulajdonban lévő számlákra. Ebben a körben a két díjemelés között körülbelül fél év telt el.
A bankszámla díjak következő emelését a 2024-es fogyasztói árindex indokolja. Ennek köszönhetően a díjak a tavalyi infláció mértékével emelkednek. A bankok többsége már nyilatkozott is a költségek újbóli emeléséről.
Az emelésekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az adókörnyezet változása a megelőző évi infláció jellemzően szerepel a bankok díjváltoztatásának okai között az üzletszabályzatban. Röviden ez azt jelenti, hogy mindkettő indokolt volt, nincs mit tenni.
