Az első közös otthon megvásárlása egy hatalmas mérföldkő mindenki életében. A keresgélés és az ingatlan megtekintése egy izgalmas folyamat, de egyben bonyolultabb is, mint elsőre tűnik. Ehhez ugyanis számos kérdés kapcsolódik: milyen terveink vannak a közeljövőben? Saját forrás vagy lakáshitel? Ha kölcsön, akkor mekkora összegben és milyen feltételek mellett? Az otthonteremtésben nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora hitelt tudunk felvenni. Sokkal inkább az, hogy milyen igényeink vannak? A cikkben segítünk most néhány szemponttal, amelyet mindenképpen érdemes átgondolni még a lakáskeresés előtt.
Milyen igényeink vannak az ingatlan kapcsán?
A legtöbben először pénzügyi vetületben vizsgálják az otthonteremtés kérdését. Végiggondolják, hogy mennyi saját tőkét tudnak beletenni, nagyjából mekkora összegű hitelre van szükség és mit jelent ez a törlesztés szempontjából. Értelemszerűen ez is fontos, de ennél előrébb helyezendő az a kérdés, hogy milyen otthont szeretnénk?
Ha például a pár mindkét tagja szokott otthonról is dolgozni, akkor érdemes lehet két külön dolgozószobát vagy legalább dolgozósarkot kialakítani. Amennyiben családunk és barátaink gyakran meglátogatnak minket, hasznos lehet egy vendégszoba is. Szintén fontos kérdés, hogy milyen távol a munkahelyünktől, milyenek a közlekedési lehetőségek, illetve milyen a környék. Továbbá az is felmerül, hogy milyenek a fényviszonyok, van-e erkély vagy kert, milyen messze vagyunk a szomszédoktól? A felsorolást hosszasan lehetne folytatni, de egy a lényeg: azért, mert egy lakásra van pénzünk, nem biztos, hogy számunkra az lesz a legmegfelelőbb.
Milyen terveink vannak a közeljövőre nézve?
Az otthonteremtés esetén talán az egyik leggyakoribb hiba, hogy a párok a jelent veszik alapul. Általában ketten vannak, esetleg egy kisállat társul még hozzájuk, azaz egy kisebb lakás is megfelelő lehet. Ugyanakkor érdemes megfogalmazni a közeljövőt érintő terveinket is. Ha például 3-5 éven belül tervezünk legalább egy gyermeket, akkor máris érdemes nagyobb alapterületben, mondjuk egy plusz szobában gondolkodni. Értelemszerűen nem látjuk a jövőt, így nem is tudunk mindenre előre felkészülni. A gyermekvállalás viszont pont az a kérdés, amelyen érdemes kicsit gondolkozni.
Az is könnyedén elképzelhető, hogy hosszú távon az életünket már máshol képzeljük el. Gyakran hallani olyan tervekről, hogy a gyermekvállalást követően a család a lakásból egy kertes házba költözik. Ebben az esetben pedig nem szükséges nagyot ,,ugrani” és megmaradni a jelenlegi igényeinknél.
A rövidtávú igényeink nem feltétlenül ugyanazok, mint amelyet hosszú távon képzelünk el. A megoldás viszont nem abban rejlik, hogy megvesszük a keretünkbe beleférő legdrágább vagy éppen legnagyobb ingatlant. Sokkal inkább abban, hogy kiszolgálja jelenlegi elvárásainkat és életmódunkat, de ne legyen kényelmetlen pár éven belül.
A vételár nem minden
Az otthonteremtés kapcsán egy fontos felismerés, hogy a hirdetésben feltüntetett vételár még csak az alap. Ehhez ugyanis hozzájön még számos más költség is, amiről sokan megfeledkeznek. Többek között ilyen az ügyvéd, az illeték, a költöztetés, a felújítás és a berendezés. Ha pedig lakáshitel igénylésére lesz szükség hozzá, akkor a hitelfelvételnek is vannak költségei.
Vegyünk példaként egy 50 millió forintos lakást. Ekkor az alábbi nagyságrendekkel érdemes számolni:
- 1-2 millió forint az illeték, az ügyvéd díja és egyéb költségek,
- 2-3 millió forint a berendezés, konyhaberendezéssel együtt 4-5 millió forint,
- 7-8 millió forint a felújítás (pl. nyílászáró csere, villany, víz, burkolat, konyha, fürdő, festés esetén),
- százezres nagyságrendű induló költség lakáshitel felvételekor.
Ezek alapján pedig nemcsak az a lényeg, hogy a vételárat ki tudjuk fizetni, hanem az egyéb járulékos költségekre is legyen fedezetünk. Ha minden megtakarításunkat a vételárba forgatjuk, sok kellemetlen meglepetés érhet.
Lakáshitel esetén milyen szempontokra kell figyelni?
Ha már nagyjából tudjuk, hogy milyen helyek képzeljük el az életünket, akkor jöhet a finanszírozás kérdése. Ez gyakran a lakáshitel felvételét jelenti. A lakáshitel azonban nem jelent megoldást minden problémára, hiszen rendelkezni kell hozzá saját forrással, azaz önerővel is.
Hitelfelvétel esetén az elvárt önerő leggyakrabban 20%, bizonyos esetben viszont lehet 10% is. Ugyanez igaz lakáshitel esetén is. Azt viszont sokan nem tudják, hogy az önerő nem a felvett hitelösszeg arányában van meghatározva, hanem a lakás vételárában. Amennyiben tehát 50 millió forintot igényelünk, a lakás vételára pedig 80 millió forint, akkor 20%-os önerő esetén ez 16 millió forintot jelent.
Szintén fontos kérdés a lakáshitel havi törlesztőrészlete. Optimális esetben ez nem az az összeg, amit még éppen ki tudunk gazdálkodni, hanem az, amennyit könnyedén ki tudunk fizetni. A törlesztő mellett ugyanis a megélhetéssel és egyéb kiadásokkal is szükséges számolni. A bankok alapvetően a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) alapján adnak hitelt, ami lakáshitel esetén 50 vagy 60%. Ha jövedelmünk meghaladja a nettó 800 ezer forintot, akkor annak 60%-a terhelhető törlesztéssel.
Érdemes a futamidő és a kamat kérdésével is foglalkozni. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minél rövidebb a futamidő, annál magasabb a kamat. Ennek viszont az az előnye, hogy összességében kevesebbet fizetünk vissza a banknak, mintha elhúznánk a törlesztést. A lakáshitel kamata kapcsán pedig az is fontos, hogy fix vagy változó. A fix kamat jellemzően magasabb, viszont a havi törlesztő kiszámíthatóbb. A változó kamat kecsegtető lehet, azonban sokan nem számolnak azzal, hogy ez jelentős emelkedésnek is ki van téve, ami a törlesztőrészlet megugrásával járhat. A fentiek mellett tehát érdemes a finanszírozás kapcsán is pár szempontot átgondolni.
