Jelenleg már az is nagy szónak számít, ha a hónap végén félre tudunk tenni a fizetésünkből. Éppen ezért kimondottan fontos, hogy az összegyűjtött pénzt ne kockáztassuk, hanem megtartsuk. Ekkor kerül előtérbe a kockázatmentes befektetés és a kockázatmentes hozam témaköre. Mi számít kockázatmentesnek? Egyáltalán van még ma olyan, ami annak mondható? Ha megtakarításainknál a biztonságot helyezzük szem elé, akkor ez a cikk nekünk szól!
Mi az a kockázatmentes hozam?
Mielőtt a téma közepébe vágnánk, érdemes két alapfogalmat elkülöníteni: a kamat és a hozam nem ugyanaz, nem használhatjuk őket szinonimaként. A hozam az adott megtakarításon, befektetésen elért nyereség, amit százalékban szokás kifejezni. Ez alapján a kockázatmentes hozam egy kockázatmentes befektetésen elérhető elvárt hozam.
Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a befektető biztosan tudja, hogy az adott befektetéssel visszakapja a tőkéjét és a hozamot. A képletben tehát nincsenek bizonytalanságok, kockázatok és egyéb kétes tényezők. Ezek alapján pedig a kockázatmentes hozam egy fontos viszonyítási alap a befektetések értékelésekor, ugyanis ezzel könnyebbé válik az összehasonlítás, hogy mennyire éri meg kockázatosabb eszközbe helyezni pénzünket.
Ha kockázatmentes hozamról beszélünk, akkor általában a rövid futamidejű állampapírokat szokás említeni. Az eszköz kockázatmentessége abban rejlik, hogy az állam garanciát vállal a befektetett pénz és a megadott hozam kifizetésére.
Milyen eszköz nyújt ma kockázatmentes hozamot?
Ha országhatáron belül maradunk, akkor lényegében az állampapírok tekinthetőek kockázatmentesnek. Amennyiben szigorúan vesszük, akkor ezeknek a rövid lejáratú formái sorolhatóak ide, mint például a 3 hónapos diszkont kincstárjegy (DKJ). Ezeket az állam bocsátja ki, így elég nagy valószínűséggel visszafizeti a befektet pénzt a megtakarítóknak.
Az, hogy egy állam fizetésképtelenné váljon nem egy gyakori forgatókönyv, így a megtakarítók lényegében biztosra vehetik, hogy pénzük biztonságban van. A kockázatmentessége miatt pedig viszonyítási alappá vált a befektetések értékelésének területén.
Hogyan válasszunk a kockázatmentes és a kockázatos között?
A kockázatmentes hozam általában alacsonyabb, míg a kockázatvállalásért megfizetik a befektetők. De hogyan válasszunk a két lehetőség közül? Nézzünk meg egy konkrét példát!
Egy döntési helyzetben vagyunk, ahol az egyik választható eszköz egy állampapír. Legyen ez a 12 hónapos DKJ, ami 7,2%-os kamatot fizet. Ebben az esetben az állam biztosítja a visszafizetést. A másik pedig egy vállalati kötvény, aminek 9,5% várható hozama van. A két hozam közötti különbség szemmel látható, habár az utóbbi csak egy ,,ígéret”. Az állampapír és a kötvény között pontosan 2,3% a hozamkülönbözet. Ez azt mutatja meg, hogy a kockázatvállalásért cserébe ennyivel kapunk többet. Lényegében ez a jutalom a bizonytalanságért cserébe.
A hozam azonban nem jár automatikusan. A kötvény teljesítményét befolyásolja a vállalat fizetőképessége, teljesítménye, a gazdasági és piaci környezete, sőt még a jövőbeli kilátások is. Amennyiben ezek nem alakulnak jól, úgy a kötvény hozama is a süllyesztőbe kerülhet. Ez esetben a befektetőnek azt kell átgondolnia, hogy a vállalt kockázat megéri-e a plusz 2,3%-os hozamot.
Ha befektetőként a biztonság és a kockázatmentes hozam előnyösebb számunkra, akkor egyértelműen az állampapír az optimális választás. Amennyiben viszont bevállaljuk a kockázatot a magasabb hozam reményéért cserébe, akkor a kötvény a nekünk való eszköz.
Mielőtt két befektetési lehetőség között döntenénk, ezt az összehasonítást érdemes lefuttatni, majd ennek megfelelően kiválasztani az eszközt. Az aktuális állampapírpiaci referenciahozamokat a Magyar Nemzeti Bank, a különféle futamidejű papírok hozamait az Államadósság Kezelő Központ és lakossági állampapírok aktuális kamatait a Magyar Államkincstár oldalain ellenőrizhetjük.
