Magyarországon rengetegen fogtak valamilyen vállalkozásba: a legfrissebb, májusi adatok szerint számuk a fél milliót is meghaladja. Közülük sokan a KATA lehetőségét választják. Ez egy rendkívül kedvező adózási forma, relatíve alacsony terhekkel. Ugyanakkor a nyugdíj szempontjából ez nem feltétlenül a legjobb választás. Ha keveset fizetünk be az államkasszába, akkor keveset is kapunk onnan vissza, amikor nyugdíjba vonulunk. De mennyire rossz a helyzet?
Miért alacsony a vállalkozói nyugdíj?
Valószínűleg szinte mindenki találkozott már olyan személlyel, esetleg hallott olyan esetről, amikor a vállalkozó mérgesen ecsetelte, hogy alig kap nyugdíjat. Ezek a hírek minden évben belengik a sajtót, így ez idén sem maradhatott el. A KATA-s vállalkozók nyugdíj helyzete pedig 2025-ben sem javult. Sőt, idén még kevesebb szolgálati időt gyűjtenek, mint tavaly. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a KATA nyugdíjalapjára vonatkozó szabályozás továbbra sem módosult.
Másrészt pedig azzal magyarázható, hogy a minimálbér megemelése relatív mértékben csökkentette a KATA nyugdíjalapját. Ez pedig azt jelenti, hogy a minimálbért el nem érő jövedelemnél a kereset mellett az elszámolt szolgálati idő is ennek függvényében csökken. Ezzel tehát kevesebb szolgálati időt könyvelnek el.
Mit jelent ez számszerűen?
A nyugdíjszámítás tekintetében ez azt jelenti, mintha a KATA-s vállalkozók 108 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkeznének. Ez a 75 ezres KATA esetén 179 ezer forinttal egyezik meg. Az, hogy ezek a vállalkozók ténylegesen mennyit keresnek, nem vehető figyelembe. A nyugdíj meghatározása során csakis az a lényeg, hogy milyen járulékalap után fizetünk adót. Ennek az összegét törvénybe rögzítették, azonban a szabályozás utoljára 2022-ben változott. Ennek megfelelően pedig ez bruttó 108 ezer forint.
Ez az összeg jól láthatóan alacsonyabb, mint a minimálbér, ami jelenleg bruttó 290 800 forint. A probléma azonban nem csupán ennyi. Amennyiben ez a havi bruttó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér szintjét, akkor a nyugdíjtörvény alapján ezzel arányosan kell csökkenteni a szolgálati időt. A szolgálati idő csökkenése miatt pedig nem a nettó minimálbérnek megfelelő jövedelmet fogják figyelembe venni, azaz keresetként a bruttó 108 ezer forint fog számítani. Az ennek megfelelően számított nyugdíj pedig elég valószínű, hogy kevés lesz a megélhetéshez.
Nézzünk meg egy konkrét példát!
A KATA-s vállalkozók a fent említettek miatt az idei évben csupán 0,37 évnyi szolgálati időt gyűjtenek össze. Ez 136 nappal egyezik meg. Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor 40 évnyi KATA-s vállalkozással mindössze 14,86 év szolgálati időt szedhetnek a vállalkozók össze. A 2025-ös helyzet alapján 40 év KATA után csupán 29 446 forint nyugdíj járna összesen. Amennyiben a szolgálati idő nem csökkenne arányosan, a nyugdíj összege akkor is csak 57 456 forintot tenne ki.
De mi van akkor, ha nem az alap összeget, hanem a havi 75 ezer forintot fizetjük az államnak? Ebben az esetben a nyugdíj alapjául szolgáló összeg 179 ezer forint. A 40 éves vállalkozói tevékenységgel 24,48 év szolgálati időt gyűjthetünk össze az idei állapot alapján. Fontos azonban azt is tudni, hogy 24 évet követően az átlagkereset 61%-ával számolnak. (Az átlagkereset a KATA esetében az ellátási alapot jelenti). Ezzel sem lesz borsos a nyugdíj összege: csupán 72 611 forintra számíthatunk.
A nyugdíj szempontjából nem a KATA a legjobb választás
Habár most igazán kecsegtető lehet a KATA, mert viszonylag alacsony terhek vonatkoznak ránk, a nyugdíj szempontjából nem igazán kedvező. Az egyértelmű, hogy az eddigi KATA-sként folytatott vállalkozói tevékenységgel megszerzett éveken a kormány nem fog változtatni. Ugyanakkor az időskori anyagi biztonságunk érdekében mindenképpen érdemes elgondolkozni valamilyen nyugdíj megtakarításon. Ezt minél fiatalabban kezdjük, annál jobb, de akkor se tegyünk le róla, ha már az ötödik x-hez közeledünk. Ha pedig csak egy dolgot fogadunk meg erre az évre, akkor legyen a pénzügyileg tudatos tervezés és előrelátás.
