Jó régen történt már ilyen: a jegybanki alapkamat mértéken a jegybank csökkentett. A szakértők várakozásaihoz képest nagyobb kamatvágás történt most: az alapkamat 75 bázisponttal csökkent.
Régen csökkent utoljára a jegybanki alapkamat
Az elmúlt három évben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa fokozatosan emelte a jegybanki alapkamat szintjét. A legutóbbi kamatdöntő ülésen viszont a csökkentés mellett döntött a jegybank. Nem is akármilyen, egészen 75 bázispontos kamatvágás ment most végbe. Az elemzői várakozások ennél kisebb mértékű csökkentést vártak. Hazánkban tehát a jegybanki alapkamat most 12,25 százalék. A legutóbbi kamatcsökkentés még a járványhelyzet alatt, 2020 júliusában történt. Ekkor a jegybank 0,6 százalékra mérsékelte az alapkamatot, akármilyen hihetetlennek is tűnik ez most.
Az MNB döntéséből viszont az is kiolvasható, hogy a kamatcsökkentések eddig megszokott tempója lassult kissé. Az eddigi kamatvágások 100 bázispontosak voltak, ami májustól kezdődően 5 lépésben valósult meg. Ehhez képest kissé, de visszaesett a csökkentés üteme. Ugyanakkor a korábbi vágások még nem a jegybanki alapkamat mértékében történtek, hanem a 2022. októberében a pénzpiaci turbulenciák eredményeképpen bevezetett irányadó kamat szintjében ment végbe. Az irányadó kamatként emlegetett mutatónak az egynapos betéti eszközt jelölte ki a jegybank. Az irányadó kamat utolsó csökkentésével elérte a jegybanki alapkamat szintjét, azaz a két mutató összezárt.
A reálkamat szempontjából is jó hírekkel szolgált a szeptember
A szeptember nem csupán a kamatvágás jó hírével szolgált. 7 év után ez volt az első olyan hónap, amikor a reálkamat újra pozitív irányba fordult át. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb volt az infláció (12,2 százalék), mint maga a jegybanki alapkamat. Ez feltehetőleg hatást fog gyakorolni a jegybank lépéseire is a közeljövőben.
A jegybank szerint a pozitív reálkamat hozzájárulhat az infláció további csökkenéséhez, míg a gazdaságfejlesztési miniszter szerint ez nem olyan jó hír. Nagy Márton ezt azzal indokolta, hogy ez gátolja a fogyasztás és a növekedés fellendülését, miközben az MNB csupán az infláció letörését tartja szem előtt. A jegybank döntései és a kormány álláspontja láthatóan továbbra sem egyezik meg, ami újabb feszültséget generálhat.
Mit mutatnak a múltbeli döntések?
A jegybank kamatemelési ciklusának kezdete 2021. június 22-ére tehető. Az egyértelmű, hogy más központi bankokhoz viszonyítva az MNB hamarabb indította el a szigorítást. Ettől függetlenül az elkövetkező inflációs folyamatokra már a pandémia előtt is lehetett számítani. Feltehetőleg az sem volt a legjobb döntés, hogy a kamatemelés időszakában is jócskán vásárolták az állampapírokat. A piacból nem váltott ki túl jó reakciót az sem, hogy a kamatemelés üteme éppen akkor lassult, amikor az energiaválság is erősödött, nem beszélve az inflációról.
