Mi volt előtte?
A tőzsde és a részvénypiac is megérezte a koronavírus okozta gazdasági visszaesést, hiszen egyértelműen végbementek azok a folyamatok a piacokon, amelyek egy kockázatosabb, vagy gyengébb gazdasági teljesítmény idejét végbe szoktak menni. Értelemszerű, hogy a korlátozások és a fennakadások miatt rossz hangulatú gazdasági állapot alakult ki, amely kapcsán visszaesett a gazdaság, ami természetesen a részvénypiacon is begyűrűzött. A tőzsdepiacon pedig – ahogyan lenni szokott – az értékálló befektetési eszközöket választják a befektetők, amelyek közül a legelterjedtebb az arany. Az OTP és a Richter részvény árfolyamai ekkor még valamelyest a Magyarországot körülvevő, vagy hasonló jellemzőkkel bíró országokra jellemzően reagált. Ha esetleg nem tudod, hogy mi a különbség a részvény és a kötvény között, akkor olvasd el ezt az összefoglalót.
Az igazi változás, amely már a többi országtól elkülönülő, független jeleket mutatott, az orosz-ukrán háború hatására következett be. Nyilvánvaló, hogy egy ország földrajzilag minél közelebb van egy háborús országhoz, annál inkább hatással lesz rá. Ha az ország akár gazdaságilag még fontos kapcsolatot is ápol, vagy épp az ellenkezője, semmilyen kapcsolat nincs köztük a kötelező eseteken kívül, a földrajzi közelség jár a legnagyobb veszéllyel, így a legrosszabb gazdasági történésekkel is, amely ebben az esetben sem történt másképpen.
Honnan-hova?
A háború hatására nagyon sok orosz közeli gazdaság megérezte a visszaesést, legyen szó akár külön vállalatokról is. Ennél fogva magyar viszonylatban az OTP-t érte a legkedvezőbben a háború híre, hiszen a részvények értéke a felére esett vissza, amely aztán még tovább gyengült.
- ábra: OTP Bank Nyrt. részvényeinek értéke 2018.06.05-2023.06.05-ig
forrás: google, saját szerkesztés
Az ábrán látható, hogy a koronavírus előtt 45 euro érték körül volt egy OTP részvény, amely aztán a felére esett vissza. Később újra emelkedni kezdett és túl is ment a koronavírus előtti értéken, aztán azonban jött a háború és 50 euró feletti értékről 20 euró alá is beesett. Azóta lassan eltelt egy teljes év, és nagyjából 10 eurót tudott tartósan erősödni, így most nem egészen 30 euró körül áll. Fontos, hogy az OTP fő döntéshozó testülete nyilvánvalóan pontosabb információval rendelkeznek, mint más befektetők. Ebből kifolyólag ők tisztábban látják, hogy hosszú távon mi lehet a valós értéke a részvényeknek, ezért is hallhattuk, hogy több, mint félmilliárd forintnyi részvényt vett maga az OTP.
A Richter részvények értéke ezzel szemben kevésbé volt hullámzó, de ugyanúgy észrevehető az ábrán a koronavírus utáni visszaesés, ahol 20 eurós értékről 15 körülire esett vissza, de rövid idő után növekedésbe kezdett. Ráadásul olyan mértékű növekedésbe, amely a koronavírus előtti évet messze felülmúlta. Nyilvánvaló, hogy maga a koronavírus betegség következményei sokkal kedvezőbbek voltak egy gyógyszergyárnak, mint egy pénzintézetnek. Ugyanis az OTP-nek másfél év kellett míg eléri a koronavírus előtti szintet, ez a Richternek néhány hónapon belül megvolt.
Ezt követően az orosz-ukrán háború olyan mértékű visszaesést okozott, hogy mostanra csaknem eléri a háború előtti szintet a részvények értéke, ezzel szemben az OTP részvények értéke pedig kicsivel több, mint felét érik, mint a háború előtt.
forrás: google, saját szerkesztés
Összefoglalva
Mindkét részvény értékén tökéletesen látszik a koronavírus által okozott következményeknek köszönhető visszaesés, amelyből a Richter – specifikumából adódóan – hamarabb tudott kilábalni, hiszen gyógyszeripari cég, amely a koronavírus ideje alatt fontos iparág volt. Ezzel szemben az orosz-ukrán háború következményként bekövetkezett kedvezőtlen hatásokat szintén hamarabb tudta kezelni a Richter. Így a két válságot értékelve megállapítható, hogy a Richter részvények értéke stabilabbak voltak, mint az OTP részvények értéke.
