A nemzetközi szintű rekord infláció mellett az országok központi bankjai megemelik alapkamataikat. Az Egyesült Államok jegybankja a Federal Reserve drasztikusan, 75 bázisponttal emelte meg a kamatlábakat, a Magyar Nemzeti Bank pedig közel 2 százalékponttal, szokatlanul magas, 1,85 százalékpontos emelést hajtott végre, ezzel 7,75 százalékra növelve az alapkamatot. A jegybanki alapkamatok változtatása a monetáris politikai eszköztár részét képezi, az emelés azonban visszafoghatja a gazdasági növekedést és növelheti a munkanélküliséget is. A cikkben bemutatjuk, hogy miért szükséges mégis ez a lépés a jegybankok oldaláról.
A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben mindennek folyamatosan emelkedik az ára: a zöldségeknek, húsoknak, rezsi költségeknek, ingatlanoknak, hoteleknek, sőt, már a jegybanki alapkamat is emelkedik.
- A szomszédban zajló orosz-ukrán háború,
- a kínai lezárás,
- a termelési láncok sérülése
mind-mind hozzájárult a termékek és szolgáltatások iránti kereslet-bővüléshez, ezzel megtörve a keresleti-kínálati egyensúlyt, illetve rekordinflációt eredményezve.
A jegybakok világszerte alapkamat-emelésbe kezdtek, hogy ezzel igyekezzenek visszafogni az elszabadult inflációt. Az intézkedésekkel pozitív változások érhetőek el, viszont még így is rekord szintre emelkedtek az árak.
Már az Európai Központi Bank (EKB) is beállt a sorba, korábbi monetáris politikáját átalakította, ezzel véget vetve a negatív kamatlábak hosszadalmas korszakának, amelyet még az unióban végbemenő álomadósság-válság idején vezettek be. Az infláció szárnyalásának megfékezésére a közelmúltban hasonló intézkedéseket tett
- az Egyesült Királyság,
- Svédország,
- Norvégia,
- Kanada,
- Dél-Korea és
- Ausztrália is.
Az USA-beli Federal Reserve 1994 óta az irányadó kamatláb legnagyobb emelését hajtotta végre.
Az alapkamat-emelés célja
Az irányadó kamatlábak felemelésével a jegybankok célja a fogyasztási kiadások csökkentése. Ezzel tehát mind az emberek, mind pedig a vállalkozások adósságai növekedni fognak, ide sorolva a lakáshiteleket, hitelkártyákat, jelzáloghiteleket és mindenféle adósságot, így a lakosság feltehetőleg nem fog hitelfelvételre folyamodni. Természetesen ez a vállalatoknál is érvényes: a fejlesztésekhez, beruházásokhoz rendszeresen igényelt hitelfelvételt elhalasztják, míg a gazdasági helyzet helyre nem áll.
A pénzügyi feltételek szigorítása és ezzel az adósság növelése a fogyasztói kiadások visszaesését eredményezik a gazdasági ágazatok nagyobb részében. Ez pedig az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet mérséklődésével jár együtt, amely általában az árszínvonal csökkenését idézi elő.
Az országok jegybankjainak jelenleg pontosan ez a célja: a fogyasztásra fordított kiadások korábbi szintjét mérsékelni akarják, amely az infláció csökkenését eredményezheti. Az eredmények nem azonnal fognak jelentkezni, hiszen akár néhány évet is igénybe vehet a monetáris politikai intézkedés hatásának megjelenése. A legsürgetőbb gazdasági problémákra tehát az alapkamat nem jelent megoldást, azonnali beavatkozások szükségesek.
A siker nem garantált
Az, hogy a jegybanki intézkedések sikerrel járnak egyáltalán nem biztos. A helyzetet nehezíti, hogy az infláció nagyobb részben az energiaárak függvénye, amit jelenleg egy olyan tényező alakít, amire nincs ráhatásunk: az Oroszország és Ukrajna között fennálló fegyveres konfliktus. A gázolaj és az áram mind olyan árucikk, ami a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, függetlenül annak árától. Ennek tükrében a kereslet ilyen formájú csökkentése nem feltétlenül fog sikerrel járni, így elképzelhető, hogy az árszínvonal változatlan marad.
A cikkben bemutatott tényezők által érthető, hogy a világ központi bankjai miért vezetnek be ilyen komoly intézkedéseket, amely akár negatív hatást is gyakorolhat a gazdaságra. A monetáris politika agresszív jellege kockázatos, ugyanis a pénzünk drágulása a gazdaság növekedését nagyban visszafoghatja, csökkentheti a fizetésünk valódi értékét, illetve növelheti a munkanélküliséget is.
