Az infláció az elmúlt időszakban napi szinten téma volt a médiában, így azt már jól ismerjük, de azt is tudjuk, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak? Tisztában vagyunk azzal is, hogy milyen fogalmakat takar a dezinfláció és a defláció, illetve milyen hatásai vannak a két jelenségnek? Kisokosunkból minden kérdésre választ kaphatsz!
Amit már mindenki jól ismer: az infláció
Az inflációról az elmúlt néhány évben sokat hallhattunk a hírekben és a médiában. De mit is jelent pontosan? A gazdaságban a termékeknek és a szolgáltatásoknak az árai folyamatosan változnak: míg az egyik emelkedik, addig a másik csökkenhet.
Inflációról akkor beszélhetünk, amikor több terméknél következik be az áremelkedés, vagyis kevesebbet vásárolhatunk 1000 Ft-ért, mint mondjuk egy hónappal korábban. Az infláció tehát az árszínvonal tartós emelkedését jelenti.
Az infláció meghatározása Magyarországon
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal havi rendszerességgel teszi közzé az árszínvonal alakulását a fogyasztói árindex változásán keresztül. Az inflációs ráta meghatározásához egy fogyasztói termékkosarat alakítottak ki, amely összesen 1100 terméket tartalmaz. A termékkosár olyan arányban tartalmazza a termékeket, amely egy átlag magyar fogyasztóra a leginkább jellemző. Az infláció alakulását a fogyasztói termékkosár értékének változásán keresztül mérik, ahol a módosult és az induló árak hányadosa adja meg a fogyasztói árindex értékét. Ezt inflációs rátának is nevezzük.
Ezt kell tudni az infláció hatásairól
Amikor az infláció hatásairól beszélünk, fontos kiemelni, hogy az a gazdasági szereplőket nem egyformán érinti. Vannak, akiknek előnyös az áremelkedés, míg mások számára inkább hátrányos. Meglepő lehet, de átlagemberként is nyerhetünk az inflációval.
Például hitel igénylése esetén akkor járhatunk jól, ha az igényelt összegre fizetendő kamat alacsonyabb, mint az infláció, ami általában beépül a bérekbe fizetésemelés formájában. Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy az infláció miatt olcsóbb lesz a hiteltartozás.
A leggyakrabban viszont az áremelkedés negatív hatásaival találkozhatunk a mindennapokban. Ha az élelmiszerek, ruhaneműk vagy egyéb fogyasztási cikkek árai emelkednek, azt mindenki megérzi. Ez azért fontos, mert ugyanazért az összegért kevesebb terméket vásárolhatunk. Az infláció kifejezetten rosszul érinti azokat, akik megtakarításukat készpénzben tartják, hiszen nincsen hozam, ami az áremelkedést, így a pénzünk értékvesztését kompenzálná.
A dezinfláció lényege és lehetséges hatásai
A dezinfláció az infláció mértékének csökkenését jelenti. Fontos kiemelni, hogy az árszínvonal emelkedése továbbra is pozitív tartományban marad. Dezinflációról tehát például akkor beszélhetünk, amikor az inflációs ráta értéke 6%-ról 4%-ra csökken. Mindezek alapján tehát az árak továbbra is növekednek dezinfláció esetén, csak kisebb ütemben, mint az ezt megelőző időszakban. A fogalmat gyakran a defláció szinonimájaként használják, azonban a két fogalom nem összekeverendő.
A dezinfláció egyik legfontosabb hatása, hogy az áremelkedés üteme lelassul, ezáltal növekszik az emberek vásárlóereje. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a pénzösszegből a fogyasztók többet tudnak vásárolni. Ezen felül csökkenő hatást gyakorolhat a kamatokra az inflációs várakozások enyhülésén keresztül, ami arra ösztönözheti a jegybankot, hogy monetáris politikáját lazítsa.
Míg az infláció rombolja pénzünk értékét, addig a dezinfláció stabilizálja, de akár növelheti is azt. Ez pedig pozitív hatást gyakorolhat a megtakarításokra, befektetésekre, sőt, akár az ország exportjának versenyképességére is.
Defláció: a kedvezőnek tűnő káros folyamat
Deflációról az árszínvonal folyamatos csökkenésekor beszélhetünk, tehát abban az esetben, amikor negatív infláció van jelen a gazdaságban. A defláció lényegében az infláció ellentéteként is megfogalmazható. Általánosságban akkor fordul elő, amikor az összkereslet mérséklődik a pénzkínálat, kormányzati kiadások, fogyasztói kereslet vagy a beruházások csökkenésének eredményeképpen.
A defláció természetéből adódóan magával hozza az árak csökkenését, ami a fogyasztók számára egyértelműen pozitív. Szintén előnyös hatásaként jelenik meg, hogy az ország nemzeti valutája felértékelődik a többi nemzetközi pénzzel szemben, azaz árfolyama erősödik.
Ugyanakkor az árak csökkenése kockázatot jelent a gazdaság számára, hiszen a fogyasztók arra számítanak, hogy az árak még tovább fognak mérséklődni, így vásárlásaikat elhalasztják. Ennek köszönhetően elmarad a kereslet és a fogyasztás is. Bár első hallásra pozitívnak érzékelhetjük az árak csökkenését, a defláció egy veszélyes jelenség, amely egy negatív gazdasági ciklust generálhat.
A defláció egyértelmű negatívumként említhető, hogy deflációs időszakban a hitelekbe fedezetként bevont ingatlanok értéke is csökkenni kezd. Egy ponton túl pedig a bankok pótlólagos fedezeteket írhatnak elő. Ha ezt nem tudják teljesíteni az adósok, a bankok az érintett ügyfelek hitelszerződéseit felbontják és a fedezetként bevont ingatlanokat értékesíteni kezdik az ingatlanpiacon. Ez a kínálat növekedéséhez és az ingatlanpiaci árak további csökkenéséhez vezet, ezáltal pedig kialakulhat egy adósságdeflációs spirál. Ezen folyamatok kifejezetten károsak a gazdaságra nézve, így kulcsfontosságú, hogy a deflációt minél korábban kezelje a monetáris politika.
