Az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzés középértékét is megemelte a Magyar Nemzeti Bank. Az előbbit 0,25 százalékponttal 17,5 százalékra, utóbbit pedig 0,5 százalékponttal 4,5 százalékkal emelte a jegybank a legújabb jelentésének fontosabb prognózisai között. A 2025-re becsült infláció nem változott. Egyúttal pedig a 2023-as és 2024-es átlagos GDP-növekedés várt tartományát változatlanul hagyta az MNB.
Felfelé tolódott az infláció várható tartománya
A jegybank legújabb inflációs jelentése szerint mind az idei, mind pedig a jövő évre vonatkozó átlagos infláció emelkedett a korábbi előrejelzéshez képest, habár csak kis mértékben. A módosított várakozások szerint
- 2023-ban 16,5 – 18,5 százalék,
- 2024-ben 3,5 – 5,5 százalék,
- 2025-ben 2,5 – 3,5 százalék közötti áremelkedésre számíthatunk.
A március végén kiadott jelentéshez képest nem emelkedtek jelentősen az értékek: az MNB tavasszal szélesebb tartományba sorolta az idei inflációt. Az akkori 15,0 – 19,5 százalék közötti sáv most 16,5% – 18,5 százalékra szűkült. Habár az alsó értékét is megemelték, az mindenképp jó hír, hogy a lehetséges felső érték is csökkent. Az infláció átlagos értéke azonban a korábbi 17,25 százalékról 0.25 százalékponttal 17,50 százalékra emelkedett.
A következő évre prognosztizált inflációs sáv is felfelé tolódott: a 3,0% – 5,0 százalékból 3,5% – 5,5 százalék lett. Ennek eredményeképpen az átlagos infláció a korábbi 4 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. A változtatások a kormány adózási módosításaival magyarázhatóak.
A 2025-re becsült áremelkedést változatlanul hagyták, vagyis az MNB úgy gondolja, hogy az infláció akkorra már a 3 százalékos célérték körül fog alakulni.
Ez tehát valószínűleg úgy fog zajlani, hogy idén már megkezdődik az infláció drasztikus csökkenése, ami a jövő év elejéig fog tartani. 2024 elején az adóemelések az inflációs pályára is hatást gyakorolnak (emiatt tolódhatott feljebb a sáv), majd ahogy ezek a bázishatások megszűnnek, 2025 elején az infláció a célérték közelében stabilizálódik.
Ezzel egyidejűleg jó híreket is közölt a jegybank: az végén feltehetőleg el fogjuk érni az egyszámjegyű inflációt. Virág Barnabás azt is hozzátette, hogy az áremelkedés az év vége fele érezhetően, lényegesen a kétszámjegyű határ alá csökken.
Miért fontos az inflációs várakozás?
Az inflációs várakozások a közgazdasági elméletek szerint azért fontosak, mert a növekvő inflációból az emberek arra következtetnek, hogy a jövőben is emelkedni fog az infláció. Ez hatást gyakorol döntéseikre, így előrehozzák vásárlásaikat. Ennek köszönhetően növekszik a fogyasztás és a kereslet, ami további emelkedést hoz magával az inflációban.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha növekednek az inflációs várakozások, akkor az a jövőbeli inflációt is erősíti. Ezzel szemben az inflációs várakozások csökkenése azt szemlélteti, hogy az infláció túljutott a csúcsán.
A GDP-növekedésbe nem nyúltak bele
A GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseket a jegybank változatlanul hagyta:
- 2023-ban 0 – 1,5 százalék,
- 2024-ben 3,5 – 4,5 százalék,
- 2025-ben 3 – 4 százalék között alakulhat.
Az MNB szerint a jelenleg harmadik egymást követő negyedéve tartó gazdasági recessziót követően már idén, valószínűleg az év második felében jelentős élénkülés várható. Ennek köszönhetően az éves index 4 százalék körüli szintre emelkedet a következő év elejére.
